Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér-emelés és 7 százalékos garantált bérminimum-emelést garantáló bérmegállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében. Az elnök felhívja a figyelmet – az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát. A megállapodás átültetésének határideje november 15-én lejárt, ám a munka nagyobb része még hátravan, a kötelezettségeknek legfeljebb a fele került bele a kormányrendeletbe.
A minimálbér 2026-os 13 százalékos és a 2027-es 14 százalékos emelése a megállapodás alapját jelentő prognózisok teljesülésének feltétele. A garantált bérminimumról nem is sikerült 3 évre fixen megállapodni, mert a munkáltatók a bizonytalan gazdasági helyzetben nem akarták vállalni a szerintük túlzó igény teljesítését – magyarázta az elnök. amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál
– közölte Zlati Róbert a béremelési megállapodás ünnepélyes aláírását követően.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedetlenek lennénk, hiszen úgy látjuk, hogy az egyezség nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér-megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni – szögezte le az elnök. Hozzátette, megérti, mégis sajnálja, hogy a munkáltatók óvatosak voltak, nem vállalták a garantált bérminimum előre rögzített emelését.
Az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, egy kormányrendelettel. Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek – magyarázza a változás pozitív elemeit Zlati Róbert.
A MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amelyhez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség meggyőződése, hogy az irányelvben foglaltak maradéktalan megvalósítása csak az országos és a középszintű szociális párbeszéd revitalizációjával képzelhető el, és így az érdekegyeztetés segítségével javítható a kormányzati intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága is. Éppen ezért a MASZSZ reméli, hogy a kormány partner lesz az érdekegyeztetés megújításában és ez alapján az európai szociális modell kiteljesítésében.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban történt némi előrelépés egyebek között a VKF egyeztetési gyakorlatában – a korábbiaknál konstruktívabbnak tűnik a kormányoldal hozzáállása, s az ígéretek szerint további szakértői munkacsoportok is alakulnak – ezek egyelőre nem érik el az elvárható, illetve megfelelő szintet.
Számítások szerint a legkisebb bérek emelése mintegy 100 milliárd forintos bevételnövekedést jelenthet a költségvetésnek jövőre összességében.
