Orbán Viktor 3-6 százalékos GDP-arányos gazdasgi növekedést várna el a következő években. A miniszterelnök szeptember végén, a közszolgálati egyetemen mondott beszédében kijelentette: „Az Európai Unió beleragad a 3 százaléknál alacsonyabb növekedési sávba, valahol 0 és 3 százalék között. Ebben az évben talán 1 százalékot tud növekedni az Európai Unió, de ha csak valami radikális gazdaságpolitikai fordulat nem történik, arról beszéltem, hogy szerintem nem történik, akkor nem tud kitörni az unió a 0 és 3 százalék közötti GDP-növekedés sávjából. Ez nekünk kevés! Tehát
a gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk.
A GDP-célt korábban gazdasági szereplők sem találták tarthatónak, de – amint arra a 444 felhívta a figyelmet – egy kormányzati dokumentum szerint sem lesz hosszú távon ekkora növekedés Magyarországon. Az Európai Bizottságnak október utolsó napjaiban elküldött, Magyarország középtávú költségvetési-strukturális terve 2024 címet viselő anyagban gyakorlatilag el is ismeri a kormány, hogy csak egy felfújt lufi a gazdasági semlegesség.
A 444 megjegyzi, a dokumentumban van egy táblázat, a 2038-ig terjedő időszak GDP-céljairól: „eszerint nemhogy elérné a magyar gazdaság rövid időn belül az Orbán által említett 3-6 százalékos növekedési sáv felső határát, hanem sokkal inkább néhány év alatt visszaesik a miniszterelnök által kevésnek mondott 0-3 százalékos sávba”.
Az előrejelzések szerint a GDP a jövő évi 3,4 százalék után 2026-ban 4,1 százalékkal nőhet. Ezt követően 0,2 százalékponttal lép előrébb a magyar GDP növekedése és 2028-ban is 4,3 százalékos bővülést remélnek. Innentől kezdve azonban egy viszonylag nagyobb fékezés következik, 2029-re már csak 3,2, majd 2,7 százalékos növekedés lesz Magyarországon, ami után fokozatosan egyre kisebb számokat látni a táblázatban. A kormány által készített előrejelzés szerint 2031 és 2038 között 1,7 és 2,3 százalék között lehet a gazdasági növekedés.
A gazdaság eddigi teljesítményén végignézve egyébként a szakértők szerint is túlzó Orbán 6 százalékos növekedési álma, a múltban eddig csak egyszer, 2021-ben sikerült 7 százalékkal nőnie a GDP-nek. Ez is csak azért jöhetett össze, mert előtte a koronavírus-járvány miatt teljesen leállt a gazdaság, vagyis egy nagyon alacsony bázisról kellett eredményt elérni.
A 3-6 százalékos GDP-cél egyébként teljességgel irreálisnak minősítette Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője is, aki szerint például Magyarország potenciális növekedése – kifejezetten hosszabb távon nézve – nem több, mint éves 1–2 százalék.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság egyelőre ráadásul csökkenő pályán van. „Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki értékétől”.
