Maximálisan tolerálható adósságszintet fognak meghatározni minden magyar kórháznak, és ha a menedzsment ezt túllépi, akkor „a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében” – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Portfoliónak adott interjújában.
Megemelik havi 12,5 milliárd forinttal a kórházak finanszírozását jövőre, és közben az államtitkár szerint dolgoznak „a valós költségekre épülő finanszírozás” kidolgozásán is.
A portál értékelése szerint a fenti mondatból is kiderül, az állam nem a valós értéken finanszírozza a kórházi ellátást, az intézmények jelentős része döntően ezért halmoz fel állandóan és folyamatosan adósságot. Ennek fényében kérdéses, hogy a menedzsmentek a potenciális anyagi retorziót ösztönzőnek vagy inkább büntetésnek értékelik majd.
Számokban: a kórházi adósságokat idén már kétszer konszolidálni kellett, összesen több mint 100 milliárd forinttal. A Magyar Államkincstár adatai szerint azonban szeptemberre az összesített tartozás megint 100 milliárd forint fölé ugrott, ami megerősíti, hogy a szektor jelenleg körülbelül évi 200 milliárd forinttal alul- (vagy inkább utó-)finanszírozott.
Adatot 554 intézménynek kell jelenleg szolgáltatnia, ebből 225-nek van adóssága. Várakozások szerint a havi 12,5 milliárd forintos többlet azután áramlik majd a rendszerbe, hogy a költségvetésből az év végéig még egyszer rendezik az adósságokat.
Ha nem alakítják át a rendszert, akkor az évi 150 milliárd forinttal megnövelt büdzsé is
A menedzsmentre helyeznek nyomást
Az egészségügyi intézmények jellemzően azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert anyagi forrásaikat elsősorban a bérek kifizetésére kell koncentrálniuk, a maradék pedig, ha egyáltalán van, nem elég az eszköz- és szolgáltatásbeszállítók kifizetésére. A piaci alapon működő beszállítók már hozzászoktak, hogy hónapokig ők finanszírozzák a kórház működését, és csak akkor jutnak a pénzükhöz, amikor az állam pluszforrást ad. Ezt azonban egyre kevesebb cég tudja (vagy hajlandó) megtenni anélkül, hogy a működése veszélybe kerülne, ha pedig elhagyja ezt a piacot, akkor még súlyosabbá válik az eszközhiány.
A jelek szerint az évi 200 milliárd forint hiányból csak 150-et tart jogosnak a kormány, ezt adja oda jövőre, a többit azonban nem. Annak kigazdálkodását intézményekre szabott keretekkel és