Az elmúlt évek lakástámogatásai egyre inkább megemelték a lakásárakat a magyar piacon, így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant – idézi a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzését a Telex.
Mint a GKI írja, 2015-től a CSOK, 2019-től a babaváró hitel bevezetésével az ingatlanok iránti kereslet jelentősen nőtt, ami megmutatkozott az ingatlanárak emelkedésében. Ennek következtében 2010-hez képest 2023-ra Budapesten az új lakások ára 3,6-szeresére, míg a használtaké 3,5-szeresére növekedett. Az országos átlag hasonló trendet követett az új lakásoknál, miközben a használt lakások 2,7-szeresükre drágultak.
Az intézet megvizsgálta, hogy egy 60 négyzetméteres lakás hány havi nettó átlagkeresettel érhető el. 2023-ban Magyarországon egy ekkora, használt lakást 69, míg egy újat 155 havi nettó átlagkeresetből lehetett megvenni, ami 5,75 és és 12,9 évi fizetést jelent.
Ha egy kétkeresős, átlagkeresetet kapó pár akar lakást venni, és jövedelmük húsz százalékát félre tudják tenni, akkor
- egy átlagos új lakást 389 hónap, azaz több mint 32 év alatt tudnának megvenni.
- egy Budapesti új lakás megvásárlásához pedig 500 hónap (több mint 41 év) kellene.
A GKI szerint megállapítható, hogy országosan a használtlakás-vásárláshoz szükséges hónapok száma 2015-től kezdődően közel stagnálást mutat, az új lakás, valamint a budapesti használt lakás vásárlásához szükséges hónapok száma meredeken emelkedett.
Ezek egy része rossz állapotú, felújításra szoruló vagy feketén kiadott lakás. Ezeket is figyelembe véve valószínűsíthetően csak Budapesten több tízezer olyan lakás van, ami lakhatásra alkalmas, de üres. Ezt a problémát a kialakult lakhatási válság idején, amikor a saját tulajdonú lakáshoz nehéz hozzájutni, kiemelten fontos lenne kezelni, írja a GKI elemzése.
