A jegybank tavalyi egész éves 1763 milliárd forintos vesztesége minden rekordot és képzeletet felülmúlt. Az MNB azért volt kénytelen megemelni a kamatot 2022-23-ban, hogy megfékezze a kontinens legmagasabb inflációját, illetve stabilizálja a forintot. Matolcsy Györgyék tavaly megkezdték a kamatcsökkentéseket, így a 18 százalékos csúcsról, szeptemberre már 6,5 százalékra esett az alapkamat mértéke, de kamatfizetések miatt még mindig veszteséges az MNB, igaz csökkenő mértékben – olvasható a lapban.
2020 előtt általában nyereséges volt a jegybank, 2020-ban még jelentős, 255 milliárd forint nyereséget realizált a forintgyengülésen. A kocka 2021-ben fordult, azóta tartósan veszteséges a központi bank, emiatt a jegybank tőkéje már tavaly negatív tartományba fordult, az a 2023-as mérleg szerint mínusz 1855 milliárd forint volt.
Egyetlen figyelemre méltó momentum az idei féléves mérlegben az, hogy a veszteség jelentős mértékben, 613 milliárd forinttal csökkent 2023 első feléhez képest. Ugyanis tavaly az első félévben 999 milliárd forint volt a hiány, szemben az idei 386 milliárd forinttal. A konszolidálódó mérleg már az időközben bekövetkezett kamatcsökkentések következménye,
A veszteséget csökkentette a forintgyengülésen elért nyereség, amely 93 milliárd forintra rúgott. A banküzem is veszteséges volt, ezen a soron 38 milliárd veszteséget könyveltek el , ami 11,4 milliárddal nagyobb a tavalyi első félévi adatnál. A jelentős első félévi veszteség ellenére „javult” az MNB tőkehelyzete, a saját tőke mínusz 1765,9 milliárd forintra csökkent, ez 88 milliárddal jobb a 2023 végi mínusz 1855 milliárd forintnál. A tőkehelyzet javulása forintárfolyam kiegyenlítési tartalék növekedésének a következménye,
