Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) friss közleményéből derül ki, hogy a kormány idén már másodszor megemelte a költségvetés várható hiányára adott tervét. A bejelentés nagy meglepetés, hisz a jegybank elemzői is azt írták az egy hete megjelent inflációs jelentésükben, hogy Magyarország és magyar gazdaság megítélése szempontjából alapvető körülmény, hogy a kormány tartani tudja a GDP 4,5 százalékában meghatározott, eredményszemléletű hiányát. A jelek szerint az uniós elszámolású eredményszemléletű hiány marad is a GDP 4,5 százalékán, ám a pénzforgalmi hiány mégis emelkedik 500 milliárd forinttal – írja a lap.
Az új, 4539 milliárdos deficitből az következik, hogy az év hátralévő négy hónapjában – hiszen még a szeptemberi adatokat sem ismerjük – összesen 1682 milliárd forinttal nőhet a hiány, ami havi 420 milliárdos pénzforgalmideficit-emelkedést jelent. Ez kifejezetten magas havi hiányt jelent, ami
Miközben a pénzforgalmi hiányt felemelték 4539 milliárd forintra, az eredményszemléletű deficit csak 3705 milliárd forint lesz, vagyis marad a várható GDP 4,5 százalékán. A piaci elemzők ezt a számot figyelik, így attól talán nem kell tartani, hogy a pénzforgalmi deficit emelése miatt forintgyengülés indulhat meg. A jelentős, több mint 800 milliárdos eltérés az uniós és hazai elszámolású hiány között arra utal, hogy az uniós támogatások elszámolása körül lehetnek problémái a magyar kormánynak, és ez a másik magyarázata a mostani hiányemelésnek.
A magas hiány ellenére a magyar költségvetés szó szerint úszik a készpénzben: a kormány kincstári számláján több mint 3000 milliárd forint pihen, ennek csökkentésével finanszírozható a nagyobb hiány. A PM ás az ÁKK az elmúlt hónapok erőteljes államkötvény-kibocsátásaival építette fel ezt a mintegy 3000 milliárdos puffert, ugyanis arra készülnek, hogy jövő év elején kiugróan magas kamatkiadásai lesznek a Magyar Államkincstárnak az akkor lejáró államkötvények visszaváltása, illetve a kamatfizetések miatt, s erre tartalékolnak.
