Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően – olvasható a szervezet közleményében. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.
A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan.
Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok
szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.
A szabályozás is segíti a vagyon elrejtését
A TI Magyarország „Titoktartás mellékhatásokkal – A Magyarországon működő magántőkealapok átláthatósága” című tanulmánya rámutat: a rejtett forrásból származó tőkebefektetések korlátozhatják a piaci versenyt, különösen abban az esetben, ha közpénzekkel tőkésítik fel azokat. Márpedig a privát tulajdonú tőkealapokba való állami befektetés a gazdaságösztönzés egyik kiemelt eszközévé vált az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus-járvány alatt indult állami Krízis és Turisztikai Tőkeprogramok során, például, 400 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Magyar Fejlesztési Bank újonnan létrehozott magántőkealapokon keresztül, amiből 175 milliárd forint immár Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető alapkezelők portfólióját gazdagítja.
Mindeközben az állami tőkebefektetések átláthatósága rendkívül korlátozott, és a kedvezményezettek helyzetbe hozását és elrejtését több jogszabálymódosítás is segíti. A magántőkealapok által felvásárolt cégek más irányból is az állam gondoskodását élvezik, támogatások kedvezményezettjeiként vagy a közbeszerzések nyerteseiként. Így a magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának is fő eszközévé váltak, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak.
A TI Magyarország a magántőkealapok átláthatóságának javítására ajánlásokat is megfogalmazott. A nyilvánosság javításának céljából javasolják a magántőkealapokra vonatkozó aggregált adatok részletes közzétételét a jegybank részéről, a tényleges tulajdonosaik teljes körű nyilvántartását az adóhatóság adatbázisában az európai uniós előírások alapján, valamint a vonatkozó adatok minőségének, időszerűségének és teljeskörűségének rendszeres ellenőrzését és javítását.
Továbbá indítványozzák a sajtó és a civil szféra hozzáférését a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő információkhoz, összhangban az Európai Unió Bíróságának ajánlásaival. Emellett a tanulmányban több javaslatot tesznek az állami tőkebefektetések nyilvánosságának javítására, így például arra, hogy a kedvezményezettek kiválasztása, tevékenysége és eredményessége ellenőrizhető legyen, mert a közpénz nem magánügy.
