Kedden teszi a közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves GDP-adatokat, amelyeket most a szokottnál is nehezebb megbecsülni. Ugyan a belső fogyasztás kezd helyreállni, és a kiskereskedelem valamint az építőipar az élénkülés jeleit mutatja, az ipar továbbra sem talál magára, ahogy a beruházásoknál sem látszik fordulat.
És ezek alapján nem számíthatunk semmi jóra – értékelnek a Világgazdaság.hu portálon.
Noha a szakértők válaszai alapján készített elemzői konszenzus szerint az április és június közötti három hónapban éves alapon 2,5 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,6 százalékkal bővülhetett a hazai kibocsátás, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai alapján nem zárható ki, hogy ettől jóval rosszabb számokat látunk. A tárcavezető az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy elmarad a magyar gazdaság növekedése az év első három hónapjától a külső keresleti problémák miatt. Vagyis az első negyedévben mért 1,7 százalékos növekedés után újfent elakadhatott a gazdaság helyreállása.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki kommentárjában, hogy a makrogazdasági folyamatok kifejezetten ellentétes képet vázolnak fel: annak ellenére, hogy az erőteljes reálkereset-emelkedés a fogyasztás bővülését kellene, hogy eredményezze, ezzel szemben áll a gyenge külső keresletet, különösen a német ipar problémái miatt. Jelezte, hogy az adja a nehézséget, hogy e tényezőkből kell megbecsülni, hogy összességében hogyan alakulhatott a második negyedévben a gazdasági teljesítmény változása.
Májusban több mint tíz százalékkal esett vissza a magyar gazdaság húzóágazatának számító jármű- és akkugyártás. Ami korántsem véletlen: ugyan abban a hónapban Németországban 30 százalékkal csökkentek az új e-autó-eladások, ráadásul ez volt az ötödik hónap idén, amikor vaskos mínuszt produkált a szektor. Mivel Magyarország legnagyobb exportpartnere Németország, így nem meglepő módon ez a magyar külkereskedelmi adatokban is azonnal megjelent: az ipari export 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6 százalékkal esett vissza, a villamos berendezéseké pedig 33 százalékkal – írja a vg.hu.
Az economix.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre látványosabban szenved a német autóipar az elektromobilitás terjedésétől: miután az eladások csökkenése miatt már több legendás gyártó jelentett be megszorításokat vagy kényszerű stratégiaváltást, legújabban a világ harmadik legnagyobb beszállító vállalata közölt sokkoló híreket.
A 169 ezer embert foglalkoztató friedrichshafeni székhelyű ZF autóalkatrészgyártó csoport – amely Magyarországon, Egerben is üzemeltet gyárat – az elkövetkező években 14 ezer munkahelyet szüntet meg mintegy 35 telephelyén Németországban. Mindez azt jelenti, hogy a termelés, az adminisztráció és még a kutatás-fejlesztés területein is minden ötödik alkalmazottat elküldenek, emellett eladják a komplett biztonságtechnikai részleget.
Korábban más nagy autóipari beszállítók, mint például a Bosch és a Continental is beszámoltak a tervezett leépítésekről, de nem ilyen mértékben.
A megtört lendület hátterében az áll, hogy új piaci jelentések szerint az első félév végéig tovább zuhant a kereslet az elektromos autók iránt, miután a német kormány megszűntette a villanyautó vásárlások állami támogatását.
A brüsszeli Audi is már csak összeszerelő üzem lesz
Júliusban a Volkswagen-csoport is olyan sokkoló bejelentést tett, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Eszerint veszélybe került az Audi belgiumi gyárának jövője, mivel rendkívül visszaesett az igény az ott gyártott elektromos SUV modell, az Audi Q8 e-tron termékcsalád iránt.
A tervek szerint a Brüsszel melletti üzem a jövőben befejezi az autógyártást és csak az akkumulátor-összeszerelésre koncentrál, emiatt októberben
– idézi a portál a Handesblattot.
