Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert, miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén konkrét számok nélkül szóba került a jövő évi korrekció is. (A minimálbér tavaly decembertől havi bruttó 266 800 forint.)
A hazai gazdasági helyzetet ismerve sajnos még ennyi sem lenne elég ahhoz, hogy 2025-ben ebből tisztességesen meg lehessen élni – szögezte le Zlati Róbert. Az elnök hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbérhez minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum dukál, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték. (A bérminimum szintén tavaly december óta havi bruttó 326 ezer forint.) Sajnálattal megjegyezte azonban, hogy eddig egy tapodtat sem sikerült javítani az EU-s ranglistán elfoglalt helyzetünkön, tehát továbbra is indokolt a jelentős emelés.
Az EU-s minimálbér-irányelvet ez év november 15-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe – magyarázta. Először is ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek. Az átültetés során szükséges meghatározni, hogy milyen referencia értékek mentén, milyen adatok figyelembevételével határozzuk meg a következő év minimálbéreit. Ezen túl nagyon fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. A 80 százalékos lefedettségi mérték nálunk még csak álom, a magyar munkavállalók kevesebb, mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt – szögezte le Zlati Róbert.
Rossz irányba mehetnek a dolgok
A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, miszerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni. A szövetség nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány a közszférát képviselő szakszervezeteket kihagyná az országos szociális párbeszédből.
Egyértelműen hátrányosnak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a kormány VKF-es döntési mechanizmusára tett változtatási javaslatait. Az egyik legszembeötlőbb módosítás a jelenlegi konszenzus helyett az oldalankénti többségi döntés bevezetése. Zlati Róbert elnök úgy véli, ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat. Szintén ártalmasnak tartja az elnök azt a kormányjavaslatot, amely szerint a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.
A VKF legutóbbi ülésén érintőlegesen, és egyelőre konkrét számok nélkül szóba került a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése, és az is, hogy úgy tűnik, a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet. Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották ezt. A MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni is fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa-megállapodásokat tartalmazni.
