Ez a három szektor szívhat leginkább az adóbírság-maximum megduplázásával

2024. augusztus 1-től változik az adózás rendjéről szóló törvény, több tényállás esetén is duplájára emelkedik a mulasztási bírság kiszabható maximális összege. Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érinti, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Az új előírás alapján ugyanis bármely adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózó kettőszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó pedig ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2024. augusztus 1-től – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.

Szintén kétszeresére, egymillió forintról kettő millió forintra nő a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén. Természetesen ez a változás is minden adózóra vonatkozik, azonban ha megvizsgáljuk a NAV a honlapján az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók rendszeresen közzétett névsorát – amelynek legutóbbi változata több mint 5600 adózót sorol fel – akkor arra lehet számítani, hogy ez a bírságtétel-emelkedés elsősorban a kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő társaságokat és az egyéni vállalkozókat fogja érinteni.

Ezeknek az adózóknak azt is érdemes mérlegelniük – figyelmeztet Antretter Erzsébet – , hogy az adóhatóság bírságolási útmutatója alapján ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, akkor a bírság kiszabása minden esetben kötelező, és ebben az esetben mindig a maximális bírságot szabják ki.  Csökkentésre ugyanis csak késedelem vagy hibás bejelentés esetén van lehetőség. Így ha az alkalmazott bejelentése teljesen elmaradt, akkor augusztus 1-től így minden esetben kétmillió forintos bírságra lehet számítani.

Szintén kétmillió forintra emelkedik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén, vagy ha nem a tényleges ellenértéket tüntették fel a bizonylaton, valamint amennyiben nem teljesítették az iratmegőrzési kötelezettséget, ami például a kereskedelem és a vendéglátás területén szintén okozhat kellemetlen meglepetéseket. Különösen, mivel a nyári főszezoni hatályba lépéssel egyidejűleg számítani lehet ezen területek fokozott ellenőrzésére is.

Abban nincs változás, hogy a bírság kiszabásakor az adóhatóság általában számos körülményt mérlegel és a maximális bírságtételek főszabály szerint csak ismételt mulasztás esetén alkalmazhatóak, ha az adóhatóság előtte már felhívta az adózót a kötelezettség teljesítésére. A maximális bírságtétel növekedése miatt azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy már az első mulasztás esetén kiszabott bírságok is magasabbak lesznek a korábbiaknál. Emiatt a szakértő szerint az adózóknak még inkább érdemes lehet a nyári időszakban időt szánni arra, hogy a tavaszi hajtásban elmaradt, vagy nem megfelelően teljesített adókötelezettségeiket pótolják, javítsák, akár adózásban jártas szakértő bevonásával.