Gazdaság

Friss adat a nyugdíjasokról, nagyon nem mindegy ki, hol lakik

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Magyarország társadalma egyre inkább elöregszik: a KSH legfrissebb statisztikái szerint hazánk nyugdíjaskorú lakossága már a teljes népesség 20,7 százalékát teszi ki. Területileg viszont nagy különbségek adódhatnak abban, mekkora az idősek aránya, átlagosan mekkora nyugdíjat kapnak és milyen az egészségi állapotuk. Az egyes megyékben igen eltérő lehet a magyar idősek helyzete. A pénzcentrum.hu számba vette, hol él a legtöbb nyugdíjas, merre a leginkább egészséges az időskorú népesség és hol a legmagasabbak a járandóságok.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján tovább emelkedett a 65 év felettiek aránya – ebben a 2023 év hozott némi visszaesést, de az emelkedés 2024-ben folytatódott.

Miközben 2001-ben még valamivel 15 százalék felett járt a 65. életévüket betöltöttek aránya – és hazánk népessége párszáz fővel meghaladta a 10 millió 200 ezer főt -, 2024-ben már 20,7 százaléka töltötte be a lakosságnak a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Több tendencia is zajlik egy időben: csökken a teljes népesség, nő – illetve az utóbbi években inkább stagnál – az idősek száma, és csökken a 65 alattiak száma.

Zala, Békés, Somogy és Nógrád vármegyékben már csaknem a népesség negyede nyugdíjaskorú, miközben Pest megyében mindössze 18 százalékos a 65. életévüket betöltöttek aránya.

Az adatok alapján a portál megvizsgálta, melyik megyékben élnek arányaiban a legkevesebben a tartós betegséggel, azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében az arányuk mindössze 16,24 százalék. Budapesten élnek arányaiban a második legkevesebben krónikus betegek, a lakosok 16,84 százalékát teszik ki. Pest sem sokkal maradt le, itt 17,04 százalék az arány.

Eközben azt láthatjuk, hogy Tolna, Békés, Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, ezeken a területeken 21 százalék feletti a tartós betegek aránya a lakosság körében. Ha pedig csak a 65 éven felüliek arányát vizsgáljuk, látható, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő idősek közül minden második krónikus betegségtől szenved, míg Vas vármegyében, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban az idősek között nincs 40 százalék a tartós betegek aránya.

Nyílik az olló

Nemcsak az idősek száma terén adódnak nagy különbségek, hanem a nyugdíjak átlagos összegében is. 2024-ben is Budapesten volt a legmagasabb a nyugdíjak átlagos havi összege – 276 ezer forint – miközben az országos átlag 231 ezer forint. A nyugdíjak egy év alatt 10,7-11,3 százalékkal nőttek, legkisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg, leginkább pedig Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben.

A legmagasabb sávban több mint 60 ezren vannak, több mint félmilliós járandósággal, miközben

120 ezer forint alatti ellátást közel 200 ezren kapnak.

Többet nyom a latban, hogy mennyit ér valójában ma a nyugdíjasok pénze. A GKI nemrég megjelent elemzése rámutatott, hogy a hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek az EU-csatlakozás óta.

Azt viszont hozzátették, hogy bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a magyarokat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik