A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján tovább emelkedett a 65 év felettiek aránya – ebben a 2023 év hozott némi visszaesést, de az emelkedés 2024-ben folytatódott.
Miközben 2001-ben még valamivel 15 százalék felett járt a 65. életévüket betöltöttek aránya – és hazánk népessége párszáz fővel meghaladta a 10 millió 200 ezer főt -, 2024-ben már 20,7 százaléka töltötte be a lakosságnak a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt. Több tendencia is zajlik egy időben: csökken a teljes népesség, nő – illetve az utóbbi években inkább stagnál – az idősek száma, és csökken a 65 alattiak száma.
Zala, Békés, Somogy és Nógrád vármegyékben már csaknem a népesség negyede nyugdíjaskorú, miközben Pest megyében mindössze 18 százalékos a 65. életévüket betöltöttek aránya.
Az adatok alapján a portál megvizsgálta, melyik megyékben élnek arányaiban a legkevesebben a tartós betegséggel, azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében az arányuk mindössze 16,24 százalék. Budapesten élnek arányaiban a második legkevesebben krónikus betegek, a lakosok 16,84 százalékát teszik ki. Pest sem sokkal maradt le, itt 17,04 százalék az arány.
Eközben azt láthatjuk, hogy Tolna, Békés, Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, ezeken a területeken 21 százalék feletti a tartós betegek aránya a lakosság körében. Ha pedig csak a 65 éven felüliek arányát vizsgáljuk, látható, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő idősek közül minden második krónikus betegségtől szenved, míg Vas vármegyében, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban az idősek között nincs 40 százalék a tartós betegek aránya.
Nyílik az olló
Nemcsak az idősek száma terén adódnak nagy különbségek, hanem a nyugdíjak átlagos összegében is. 2024-ben is Budapesten volt a legmagasabb a nyugdíjak átlagos havi összege – 276 ezer forint – miközben az országos átlag 231 ezer forint. A nyugdíjak egy év alatt 10,7-11,3 százalékkal nőttek, legkisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg, leginkább pedig Fejér, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben.
A legmagasabb sávban több mint 60 ezren vannak, több mint félmilliós járandósággal, miközben
Többet nyom a latban, hogy mennyit ér valójában ma a nyugdíjasok pénze. A GKI nemrég megjelent elemzése rámutatott, hogy a hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek az EU-csatlakozás óta.
Azt viszont hozzátették, hogy bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a magyarokat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
