Nem kizárt, hogy ismét évtizedes rekordot döntenek az idei viharszezon biztosítói kárkifizetései. Félidőben ugyanis a számla jóval meghaladja a tavalyi négy hónap időarányos részét. Pedig a tavalyi kárkifizetések szintén évtizedes rekordnak számítottak, tette közzé a friss adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A júniusi viharos időszak nyomán közel 45,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 6 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit.
A tavalyi viharszezonban, augusztus végén a biztosítók közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek ki, vagy tartalékoltak kárkifizetésekre. Ez akkor évtizedes csúcsnak számított, jócskán meghaladta az addigi, 2021-es, 9,1 milliárd forintos rekordot. Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások – tették hozzá. Idén a félidős adatok biztosítói szempontból a tavalyinál drágább nyarat vetítenek előre.
A június Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar, Pest vármegyékben, valamint Budapest XII. kerületében, Ibrányban, Debrecenben, Ebesen, Nyíregyházán okozott különösen nagy károkat. Leginkább a június 1., 3., 9-10. valamint a 22-24. közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés beázáshoz, szélviharhoz, villámcsapáshoz, villámcsapás másodlagos hatásához (amikor például a közeli villámcsapás az elektromos berendezésekben okoz kárt), felhőszakadáshoz, viharhoz, jégveréshez kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további, akár több tucat tűz és elemi kárra.
A viharokat illetően a 120 ezer forint feletti átlagkár nagyjából húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbi összegeket. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – tették hozzá.
