Farkas András nyugdíjszakértő azt vizsgálta a Portfoio.hu-n megjelent cikkében (2. rész), mennyire könnyű, vagy nehéz nyugdíj mellett munkát vállalni. Írása apropója az a híradás volt, miszerint tíz év alatt megnégyszereződött a dolgozó nyugdíjasok száma.
Utalt arra az ellentmondásra, hogy miközben a kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon munka mellett, aközben korlátokat is szabnak (majd ahol nagyon szorít a cipő, ott részben feloldanak) a közszférában, és például a nyugdíjas katázás lehetőségét is megszüntették. Szerinte a korlátozások régen okafogyottá váltak, hatályon kívül kellene helyezni azokat, hogy minden nyugdíjas dolgozhasson, aki szeretne.
Ír a potenciális nyugdíjas munkavállalókat sújtó rejtett életkori diszkriminációról is, amely jelentősen megnehezítheti a munkavállalást.
Az előítéletek torzító lencséjén át az öregek homogén szürke tömbnek látszanak, mintha egy 65 éves fővárosi mérnök, egy 75 éves tanyasi őstermelő, egy 80 éves kisvárosi titkárnő vagy egy vidéki idősotthon 90 éves demens lakója között semmilyen különbség nem lenne. Vajon elfogadnánk-e, hogy nincs lényegi különbség például a 30–60 éves korosztályok tagjai között? Ennek a nyilvánvaló képtelenségét azonnal belátjuk, mégis természetesnek fogadjuk el, hogy a 65 fölötti korosztályok minden tagja hasonló: öreg. Ez a velejéig hazug általánosítás nagyon megnehezítheti a nyugdíjasok munkavállalását
– fejti ki. Hozzáteszi, pedig a dolgozó nyugdíjas a nemzetközi felmérések szerint minden esetben boldogabb, elégedettebb, egészségesebb, mint a nem dolgozó kortársai, hiszen nem szakadnak meg a munkahelyi, közösségi kapcsolatai, nem érzi magát fölöslegesnek. Ráadásul a munkavállalók életkori diverzitása növelheti a termelékenységet.
Ezen túl megemlíti azt is, hogy a munkavállalás súlyos akadálya, hogy a nyugdíjkor várható élettartam (13,2 év a férfiaknál, 17,3 év a nőknél), azon belül is az egészségben várható élettartam (egyformán 5,9 év) nagyon alacsony, ami szintén nehezíti a nyugdíjas munkavállalást. Valamint kitér a láthatatlan munkákra is – mint írja, innen közelítve minden magyar nyugdíjas, minden nagyszülő dolgozik, aki segít a gyermekeinek, vigyáz az unokáira, ápolja a rászoruló családtagokat. A nyugdíjszakértő szerint épp ezért ideje lenne az aktivitási statisztikákban a megjeleníteni a láthatatlan munkát is.
