A International Budget Partnership tanulmánya szerint az elérhető maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti, 44 pontos eredményen és még messzebb került a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre csúszott le Magyarország, és ezzel a helyezéssel egyben a régió legrosszabb teljesítményét nyújtotta – olvasható a lapban.
Jelenleg a magyar költségvetés átláthatósága olyan országokkal van egy csoportban, mint Kína, amely 101. lett a felmérésben, vagy mint Salvador, amely a 99. helyezéssel meg is előzte a magyar átláthatóságot, de Szaúd-Arábia is a 98. helyen végzett. Ezek tipikusan azok az antidemokratikus országok, ahol az állampolgároknak amúgy is korlátozottak a jogaik, de e csoportba tartoznak a gyenge vagy nem működő államok, például a lista utolsó helyén szereplő Venezuela, illetve Jemen és Afganisztán is.
A régióban messze a magyar büdzsé átláthatósága a leggyengébb 22 ponttal, Ukrajna 38, Szerbia pedig 51 pontot ért el. Lengyelország a megszerzett 59 pontjával már sokkal jobban teljest, nem beszélve Romániáról és Csehországról (62-62 pont), illetve a bolgárok 79 pontos eredményéről, amely a 10. helyet jelentette a felmérésben.
A magyar kormány 2023-as költségvetés tervezetét 2022 tavaszán nyújtotta be a parlamentnek, amit az júliusra el is fogadott. Ám 2022 decemberére kiderült, hogy már a költségvetési év indulása előtt, hogy az elfogadott büdzsé végrehajthatatlan. Ezért a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani.
Vagyis 2023 január elsején nem volt érvényben olyan elfogadott költségvetése Magyarországnak, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.
A felmérés eredményei rámutattak, hogy az állampolgárok mellett az Országgyűlés is minimális szerepet kap a költségvetési folyamatokban. Az átláthatóság hiányában viszont a döntések „zárt ajtók” mögött születnek meg, és a közpénzek elosztásánál
Reagált a Pénzügyminisztérium
A tárca lapunkhoz eljuttatott álláspontjában azt írja, a hazai és a külföldi NGO-k részéről a politikai hangulatkeltés része, hogy a költségvetés átláthatóságát újra és újra megpróbálják kétségbe vonni.
Az ’Open Budget Survey’ (OBS) nevű, nyíltan Soros Györgyhöz köthető szervezetnek adatokat szolgáltató hazai intézet korábban több ízben is a magyar baloldal számára készített elemzéseket megrendelésre. Objektivitása – az intézet eddigi, nyilvános elemzései alapján – erősen megkérdőjelezhető. Jelen esetben az OBS elemzésének módszertana szakmailag erősen kifogásolható, jórészt szubjektív kérdéseken alapul, az intézmények válaszait vitatható módon pontozzák és összesítik. Az objektivitást, más országokkal való összehasonlíthatóságot az is megkérdőjelezi, hogy az Európai Unió tagállamai közül több nem is szerepel a felmérésben
– írták.
Úgy folytatták, a hibás módszertan nem tudja tükrözni az adott költségvetéspolitikai folyamat minőségét, gazdasági, politikai hasznosságát és célszerűségét. Az OBS elemzésével szemben a valóság az, hogy Európa más országaival összevetésben átlátható költségvetés a magyar: az átláthatóságot nem csak szigorú jogszabályok, de az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is garantálja, tették hozzá.
„A Költségvetési Tanácsnak a világon egyedülálló jogosítványa van Magyarországon: vétójoggal rendelkezik, ha nem ért egyet a költségvetési törvényjavaslattal. Eltitkolt számokat nem az elmúlt 14 év költségvetései tartalmaztak, hanem a baloldali kormányzás költségvetései: 2006-ban a baloldali kormány valótlan adatokat közölt az államháztartás állapotáról az uniós szervekkel, annak érdekében, hogy a választásokig ne derüljön fény a kiürített kasszára. Ekkor az OBS nem szólalt meg” – zárták.
