Idén nyáron (újra)indul a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az úgynevezett Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.
A cég partnere, Bagdi Lajos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4 ezer milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van szerinte:
- A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre akár a központi költségvetés szervei, akár az önkormányzatok fejlesztései által. Ez ugyanakkor nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban is így volt.
- A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos keret.
- Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programoknál, mint a GINOP PLUSZ, DIMOP Plusz, EFOP PLUSZ vagy az RRF program a jelenleg ismert kormányzati programok alapján a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosítanak forrásokat.
De mekkora a vállalkozásoknak a következő időszakban rendelkezésre álló támogatási keret? A szakértő összegzése alapján a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2 százalékára pályázhatnak a vállalkozások. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 milliárd forint értékben. A főbb várható támogatási területek
- a zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések (332,4 milliárd forint),
- az innováció (262 milliárd forint),
- a digitalizáció (154,6 milliárd forint),
- az energia hatékonysági fejlesztések (154,2 milliárd forint) és
- a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések (105,1 milliárd forint).
- A korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 Mrd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.
A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni, amely a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt, program végrehajtására. Természetesen a projektek megvalósítása során ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.
A tanácsadócég közleményében hangsúlyozza, hogy a fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására. Talán nem véletlen, hogy éppen ezért járult hozzá az Európai Bizottság ezen programok finanszírozásához.
