G7: Hogy lehet negatív az építőipari termelés?

A KSH adatai szerint több vármegyében még mindig romlik az építőipari szektor cégeinek teljesítménye, miközben a középső országrészben dinamikusan bővül az ágazat, addig Veszprémben, Baranyában vagy éppen Hevesben továbbra is inkább csak szenvednek az építőipari vállalkozások – írja hétfői cikkében a G7.

Tavaly december óta többször is előfordult, hogy egy-egy vármegyében negatív termelési értéket mutatott ki a KSH, azaz a helyi cégek összesített építőipari teljesítménye milliárdokkal maradt el a nullától is. Nem arról van szó, hogy építés helyett megszűntek volna épületek vagy építmények, a jelenségnek van módszertani magyarázata, a tényleges okokat azonban már sokkal nehezebb visszafejteni – írja a gazdasági portál.

Felidézik: a hazai építőipari szektor 2022 közepéig elég jól pörgött, ám nagyjából két éve megszakadt az addig viszonylag dinamikus növekedés. Ez különösen az új megrendelések alakulásánál volt látványos: a szektor cégeinek szerződésállománya tavaly éven belül zuhant közel ezer milliárd forinttal. Akadtak olyan hónapok, amikor alig több mint feleannyi új megbízást kaptak az építőipari cégek, mint 2022 azonos időszakában – írja a G7.

A portálnak nyilatkozó szakértők szerint továbbra is nagy a bizonytalanság, már vannak olyan szegmensei az ágazatnak, ahol a kilábalás jelei mutatkoznak, ám ez nagyon nem egységesen zajlik az országban: több vármegyében is még mindig romlik a szektor cégeinek teljesítménye. A vármegyei változások erős szórásánál is sokkal furcsább azonban, hogy tavaly december óta három esetben is negatív termelési értéket mutatott ki egy-egy vármegyében a hivatal. Kétszer Tolnában, egyszer Fejérben mértek több milliárd forintos mínuszt.A helyzet Tolnában volt durvább, ahol a KSH adatai szerint decemberben például mínusz 6,5 milliárd forint volt az építőipar termelési értéke. A tavaly év végi termelési adatokat az is megkavarhatta, hogy december 31-ig kellett véglegesen lezárni az előző uniós ciklus projektjeit. Emiatt rengeteg kifutó uniós projektet számláztak ki a cégek, amelyek ezzel párhuzamosan az alvállalkozóikkal is elszámoltak. Ez elvileg okozhatott egyszeri eltérést a szokásos termelési értéktől.

Az atomerőmű közelmúltbeli beszerzései között a portál nem talált olyat, ami indokolná a többmilliárdos negatív termelési értékeket. Biztosat tehát nem lehet mondani arról, hogy milyen projektek torzították el a statisztikai adatokat. A jelenség azonban így is elég jól mutatja, hogy mennyire koncentrált az építőipar Magyarországon, ha már egy-egy számla negatívba tolhatja egy teljes vármegye termelését – írja a G7.