A Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentése alapján a gazdálkodó szervezetek befizetései az év negyedik hónapjában alacsonyabb összegben teljesültek, mint tavaly ilyenkor. Aggasztóbb ugyanakkor, hogy az áfabevételek csupán 3,7 százalékkal bővültek áprilisban egy év alatt, 794 milliárd forint felett teljesültek a tavalyi 766 milliárd forint után.
A portál megnézte azt is, hogy a “nettó áfabevételek” alakulása mögött milyen tényezők voltak. Az látható, hogy a bruttó áfabevételek szinte minden hónapban elmaradtak a tavalyi összegtől, és a kiutalások normalizálódása (vagyis csökkenése) segít az áfabevételek egyenlegében.
Ennek nyomán tehát a nettó áfaegyenleg összesített idei értéke alig haladja meg a tavalyi első négy hónap összesített összegét. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaság fundamentumai még nem tudják támogatni minden téren a költségvetés egyensúlyát,
Nem úgy az szja-bevételek, valamint a járulékbevételek terén. A személyi jövedelemadóból származó bevételek a tavalyi 308 milliárd forint után idén áprilisban 354 milliárd forintban teljesültek, ami 14,8 százalékos éves növekedésnek felel meg. Eközben a járulékok (a két TB-kassza bevételi oldalából kalkulálva) 18,1 százalékos növekedést mutattak áprilisban.
Vagyis miközben tavaly az áfabevételek alakulása volt az igazi rejtély, most talán az, hogy a lakosság jövedelmi helyzetének fokozatos javulása (béremelkedés és lecsapódó szja-bevétel növekedés) miért nem csapódott le még a költekezésekben, vagyis a fogyasztásban és az ahhoz kapcsolódó áfabevételekben.
A kiadások visszafogása sem segített a költségvetésen
Ritkán látni olyat a költségvetésben, hogy év/év alapon a költségvetés kiadási oldala zsugorodik, pedig ez történt áprilisban. A központi költségvetésben nem is akármilyen csökkenés volt megfigyelhető: a tavalyi 2790 milliárd forint után 2444 milliárd forint volt a kiadási oldal mérete. Ez több egyedi tényezővel függ össze: egyebek közt 90 milliárd forinttal kevesebbet költött az állam a közösségi közlekedés költségtérítésére, és az uniós programok kiadásai pedig 220 milliárd forinttal zsugorodtak.
A központi költségvetés kiadási oldalának zsugorodását viszont szinte teljes egészében kompenzálták a TB-alapok. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai oldala 21,2 százalékkal lett nagyobb, az Egészségbiztosítási Alap pedig 111 milliárd forintot hízott csak április/április összevetésben. Ez a kórházaknak áprilisban kifizetett 60 milliárd forint feletti adósságrendezéssel függ össze.
