A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciájáról közölt beszámolót a Portfolio.hu. A téma különösen aktuális lehet most, hogy tavaly megint csökkentek a reálkeresetek.
Idéznek a beveztő előadásból, amelyet Botos Katalin egyetemi tanár tartott, és egy férjével közös, a reálbérek alakulását 1960-tól napjainkig áttekintő tanulmányuk alapján azt mondta, hogy
Botos Katalin kitért arra is, hogy a rendszerváltozás előtti 30 évben emelkedett a reálbér, kivéve az utolsó három évet, majd megjegyezte:
Ám azt is hozzátette, az 1987 előtti reálbérnövekedésnek ára volt – az ország eladósodott a külföld felé. Áttekintette az azóta eltelt időszakot is, kiemelve, hogy csak 2002–2006 között kezdtek el nőni a reálbérek, egészen 2009-ig, de megint csak eladósodás árán.
2010 utáni időszakot úgy jellemezte, hogy szinte minden évben nőttek a reálbérek, és a kormány be is húzott három választást. Arra is kitért, hogy tavaly a vágtató infláció (17,6%) miatt csaknem 3 százalékkal (pontosan 2,9 százalékkal) csökkent a bérek reálértéke.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professor emeritusa, László Gyula viszont három példát is említett arra, amikor nem volt egyértelmű kapcsolat a választópolgárok hangulata és a reálkeresetek alakulása között. 1998 és 2002 között jelentősen nőtt a reálkereset, az első Orbán-kormány mégis elveszítette a választás, a Bajnai-kormány alatt gyakorlatilag stagnáltak (hajszálnyit nőttek) a reálkeresetek, mégis bukott a kormány, a második Orbán-kormány alatt pedig szintén csak minimálisan nőtt a reálkereset, mégis kétharmados győzelem született.
