A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki számla nélkül elvégzett építőipari szakmunkákra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el – írja hétfői cikkében az Economx.
Ennek legfőbb okait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke abban látja, hogy mindenki érzékeny az árakra, miközben hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük. Koji László a portálnak elmondta: az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 23–25 százalék körül volt az arányuk. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában a legtöbb feketén foglalkoztatás a lakosság részére a számla nélkül végzett munkáknál fordul elő, ami jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.
Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.
Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre. Nagy kérdés, hogy a költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, a kormány miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?
Az ÉVOSZ szerint olyan helyzetet kell teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület-felújítási támogatások vagy a falusi csok – ezekben az esetekben minden munkát csak legálisan lehet elvégezni.
