Váratlanul érte a gyógyszertári szakmát és a kórházakat a tavaly nyáron beterjesztett, 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, melybe a kormány egy, a gyógyszerkereskedelem fontos részpiacát nagyban befolyásoló szabályozást rejtett el. Idén februárban már a részletszabályok is megjelentek a kórházakban működő gyógyszertárak egységes szolgáltatásáról, amely egy közbeszerzési eljárás során egyetlen szereplőhöz, egy később megalakuló projekttársasághoz kerül.
Egyelőre nem ismertek az egységes és teljeskörű kórházi, klinikai gyógyszerészi szolgáltatást eredményező elképzelések és ennek garanciális elemei sem. Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték – olvasható a portálon.
Ezek az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el:
- a kórházak osztályai számára biztosítják a megfelelő gyógyszereket a betegek gyógyulása érdekében,
- másrészt közel hetven kórháznak van még közvetlen betegellátó részlege is, ahol az érintettek a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonlóan meg tudják vásárolni gyógyszereiket, például ki tudják váltani a receptjeiket.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a portfolio.hu-nak azt írta válaszában, hogy “Az egészségügy irányításában semmilyen osztott jogkör nem jön létre. Az egészségügy irányítása a Belügyminisztérium kizárólagos joga és kötelezettsége. A kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében koncesszió mellett döntött. A koncessziós eljárás lefolytatása a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata, amit a Belügyminisztérium az egészségügy szakmai szempontjainak figyelembevételével végez. A koncesszió győztesével természetesen már a Belügyminisztérium és az OKFŐ dolgozik együtt, a koncessziós eljárás lezárulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek”.
Részletes választ arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők indokolják az átalakítást, megkezdődött-e már a kiválasztás folyamata, figyelembe vették-e a szakmai szervezetek javaslatát, egyelőre nem adtak.
Botz Lajos gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudomány Karának korábbi dékánja szerint ez a javaslat lényegében egy kiszervezés. Határozott véleménye, hogy nem szakmai alapon, hanem üzleti szándékkal hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést, és ezért vannak a javaslattal kapcsolatban komoly fenntartásai.
Az IQVIA gyógyszerpiaci adatelemző és szolgáltató cég 2023-as adatai szerint az érintett piacon „listaáron” 350 milliárd forintos éves forgalomról beszélhetünk. Hogy ezt az összeget el tudjuk helyezni: tavaly a magyar gyógyszerpiac 1050 milliárd forint volt az értékesítést tekintve (vény nélkül kapható készítmények értékesítésével együtt). Az új projekttársaság felállásával tehát
létrejönne egy olyan magán monopólium a magyar gyógyszerpiacon, ami az értékesítés egyharmadát kontrollálja – mutatott rá Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Szerinte ez veszélyes konstrukció, mert az már más szektorokból jól ismert, hogy ezek a magánmonopóliumok hogyan fogják a sajátos szempontjaikat érvényesíteni, üzemgazdasági érdekeik mentén. Egy ilyen társaság számára nem az ellátásbiztonság lesz az elsődleges, illetve nem csak az.
Botz Lajos szerint vannak olyan piaci vélekedések, miszerint a közbeiktatott projekttársaság akár plusz gyártói és/vagy forgalmazói kedvezményt tud majd elérni, feltehetően ez lenne a monopólium nyeresége.
