Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.
Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).
Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.
Az országos átlag tavaly 379 836 forint volt, ennél tehát kevesebb volt a nettó átlagbér 17 vármegyében. Közülük is Békésben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében még a 300 ezret sem érte el.
Régóta őrzi első helyét a vidéki vármegyék között Győr-Moson-Sopron, ahol 410 772 forint volt tavaly a hazavihető nettó bér. Az egész országban itt éri meg legjobban az iparban dolgozni, vélhetően az Audi hatása is, hogy átlagfizetés a szektorban 524 182 forint volt tavaly.
Komárom-Esztergom vármegyében 379 872 forint volt 2023-ban a nettó átlagfizetés, amit ugyancsak a feldolgozóipar húzott feljebb (443 381 forint). Fejér vármegye harmadik helye nem meglepő, a 370 807 forintos átlagnál viszont sokkal jobb fizetések vannak az információ, kommunikáció ágazatban, itt 565 527 forint volt a nettó átlagkereset.
