Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.
Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.
A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.
A GDP a gazdaságpolitikai és üzleti döntéshozás egyik legfőbb indikátora. A gyorsabb hozzáférésre egyre nagyobb kereslet mutatkozik az üzleti szférából, a tudományos világból, de a média és a társadalom részéről is. Hozzásegít az adatalapú döntéshozatalhoz, segíti a gazdasági elemzők munkáját a nemzetgazdasági teljesítmény mérésében.
A fenti szempontok miatt kiemelt felhasználónak minősül a Magyar Nemzeti Bank, a minisztériumok, különösen a Pénzügyminisztérium, és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a gazdasági elemzők és újságírók is. Emellett a fejlett pénzpiaccal rendelkező országokban erősebben kihat a tőzsdei hangulatra, az állampapír-hozamokra, illetve a fogyasztók piaci magatartására is – részletezte a főosztályvezető.
Szerinte nagyon fontos, hogy a döntések ne egyes piaci szereplők kevés információval rendelkező éves előrejelzésein alapuljanak.
A gyorsabb adatközlésre nincs európai uniós jogszabályi kötelezettség. Jelenleg az EU-ban 12 olyan tagország van, amelynek statisztikai hivatala a negyedévet követő 29. napon küldi el jelentésüket az Eurostat felé, ehhez az országcsoporthoz csatlakozik az idei első negyedévtől a KSH önkéntes vállalása alapján Magyarország. Ennek alapján kiemelten fontos, hogy az adatszolgáltatók pontosan betartsák a határidőket. Az adatok beérkezési aránya az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően javult, valamint az adatfeldolgozási folyamatot is fejlesztette a KSH – magyarázta.
Több lesz a becslés, de állítják, ugyanolyan pontosak lesznek
Cseh Tímea elismerte, hogy a negyedéves GDP-becsléseknél nehézséget okoz, hogy éves szinten nézve kevés az elérhető információ, illetve kisebb a mintanagyság az alapstatisztikákban. A módszertani ajánlás nyomán a T+30 esetén ökonometriai-statisztikai becslésekkel élnek a KSH-nál, illetve különböző „soft” információkat is felhasználnak a becslésekhez, így
A becsléseknek ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben kell hivatalos statisztikai adatokon alapulnia – figyelmeztetett. Mindezt mérlegelve, a 30 napos becsléseket a termelési oldalra alapozva építették fel a GDP adatok mérése során. A hivatal fő adatforrásai az adminisztratív adatok közül az ÁFA-adatbázis havi és negyedéves adatai, az Online Számla-, és az online pénztárgép-adatok, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai, illetve meteorológiai adatok is helyet kapnak a becslésekben.
Ezzel együtt megmarad a 60. napon történő adatközlés is. Ekkor már a termelési oldal mellett a felhasználási és a jövedelmi oldal részletes adatait, valamint a pontosabb adatokat tartalmazó „normál” indexet is közli a hivatal. A negyedévet követő 90. napon pedig publikálják a nemzeti számlákat, amelyben a GDP-n túlmutató egyéb adatok is rendelkezésre állnak az elemzések elkészítéséhez.
a nemzeti számlák természeténél fogva felismert és megkövetelt jelenség, hogy revidiáljuk az adatokat, hiszen mindig előfordulhat, hogy adatjavításra van szükség, vagy nem áll rendelkezésre olyan adat, amely a becslések elvégzéséhez szükséges. Később természetesen az adatokat ütköztetjük egymással, és ha valamilyen új információ tudomásukra jut, akkor felülvizsgáljuk a becsléseinket – fejtegette Cseh Tímea.
Jövőbeli cél az, hogy ne kelljen revidiálni az adatokat, de legalábbis a revidiálási idő rövidüljön. Tapasztalataink szerint a 30. napon megtett GDP-becslés ugyanolyan pontos, mint a korábbi, 45. napi első publikáció volt – jelentette ki Kincses Áron.
Mit szeretne az Eurostat?
Mint a 24.hu megírta, tavaly komoly fenntartások fogalmazódtak meg a KSH-val szemben az energiainfláció mérését illetően, mivel 2023 szeptembere és decembere között az elemzői várakozásoknál kedvezőbb fogyasztóiár-index adatokat tett közzé. Ezzel összefüggésben jelent meg a hír, hogy az Eurostat tárgyalást kezdeményezett a KSH-val az energiainfláció mérése miatt.
„Ez esetben nem arról van szó, hogy valamit rosszul csináltunk, és emiatt vizsgálatot indítottak ellenünk, hanem arról, hogy a hivatal módszertanában volt egyfajta hiátus az energiaárak elszámolásában. Ez azonban nem csak hazánkban jellemző. Az orosz-ukrán háború kitörése után az energiaárak kaotikusan változtak, ami felszínre hozta, hogy nagyon eltérő szabályozás vonatkozik az árak mérésére az egyes tagországokban – válaszolta lapunk felvetésére a KSH-elnök.
Az Európai Statisztikai Rendszeren belül minden tagállam célja, hogy egységesen tudjuk elszámolni az inflációs adatokban az energiaárakat. Ennek alapján módszertani egyeztetés zajlik, ami lényegében arra irányul, hogy egy egységes kézikönyvhöz hasonló rendszert alakítsunk ki. Ez még nem történt meg, mivel a módszertani munka általában hosszú.
Várakozásaink szerint egy egységes módszertan csak 2025-re jöhet létre.
Ugyancsak tavaly vége felé a KSH-t a kormány részéről felügyelő Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arról beszélt a parlamentben, hogy tárcájánál egy törvényjavaslatot készítenek elő – az Eurostat javaslatai nyomán –, mely biztosítaná, hogy a KSH egy a kormánytól független szervvé alakuljon.
„A KSH a statisztikai törvény alapján szakmailag teljesen függetlenül működik, és ezt a Kabinetirodánál tiszteletben tartják. Hogy a jövőben hogyan fog változni a KSH státusza, arról nincs információnk” – magyarázta.
