Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.
A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.
Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.
Új belépők alig érkeznek, tartanak Magyarországtól
Az üzleti szolgáltató központok megtelepedése a magyar befektetési politika egyik sikersztorija volt a 2010-es években. Az országba nagy számban özönlöttek a beruházó cégek, amelyek minden évben újabb és újabb centereket hoztak létre, nagy, akár több ezres foglalkoztatotti létszámmal. A mintegy 90-95 százalékos arányban diplomásokat alkalmazó ágazat relatíve magas, jóval a magyar átlagbér feletti fizetéseket kínál, már belépő szintű munkakörökben is.
Nem utolsósorban pedig a munkahelyi kultúra, az esélyegyenlőség javításában is fontos szerep jutott a szektorbéli cégeknek: például a nők aránya kiemelkedő, a szektorban dolgozók 60 százaléka, a vezető pozícióban lévőknek pedig 40-45 százaléka nő.
A kormányzat nem csak az SSC-k bevonzására áldozott sok milliárdos összegeket – többek közt munkahelyteremtő támogatás formájában –, hanem a már itt lévő cégeket is támogatta. Például az ABSL Hungary kutatásában szereplő (az ágazat körülbelül 60 százalékát lefedő) cégek 43 százaléka jelezte, hogy kapott valamilyen támogatást/kedvezményt a 2023-at megelőző három évben.
Az új egységek számát nézve a rekordév 2019 volt, amikor összesen 14 szolgáltató központról hozott létre megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Ezzel szemben 2022 és 2023 során együttesen mindössze 7 új vállalat lépett be a magyar piacra.
Az újonnan létrehozott centerek leginkább Németországból érkező, főként az autóiparban aktív cégekhez köthetők, s ezek közepes vagy kisebb méretű egységek. Olyan nagy centereket létrehozó, többségében amerikai gyökerű befektetők, amilyenek a 2010-es években jöttek hazánkba, a koronavírus-járvány óta nem érkeznek – hívta fel a figyelmet Lenk István. Ez a trend egyébként a statisztikákban is tükröződik: az ABSL-kutatásban részt vevő szereplők 55 százaléka volt 11 évnél régebben a magyar piacon, további 20 százalékuk 7-10 évvel korábban telepedett meg, s mindössze 10 százalékuk volt olyan, amely 2020 és 2023 között hozott létre központot.
Arról, hogy pontosan hány érdeklődő volt az elmúlt években, amely magyarországi SSC létrehozását fontolgatta volna, csak a HIPA-nak vannak adatai – ezt megpróbáltuk kikérni a szervezettől. Az ABSL-nél úgy látják: mostanában a HIPA közvetítésével őket megkereső befektetők inkább hezitálnak hazánk kapcsán. Az elnök szerint a potenciális befektetőktől egyértelmű jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy mi ennek az oka. A válaszadók szerint a magyar gazdaságpolitika nem működik eléggé kiszámítható módon,
emiatt nem látnak garanciát arra, hogy az új befektetésük sikeres lesz, akár 4-5 év múlva is. A leggyakoribb rossz megítélést kiváltó indokok közt szerepel, hogy a forintárfolyam az utóbbi időben eléggé volatilis volt és az inflációs nyomás is jelentősen nőtt, meglehetősen kiszámíthatatlan módon.
Az új befektetők kisebb számban jönnek hozzánk, ezzel szemben a kelet-közép-európai régión belül inkább olyan helyszíneket preferálnak, amelyek esetében a gazdaságpolitikát kiszámíthatóbbnak ítélik meg. Ilyen például Lengyelország, amelynek a megítélése a kormányváltástól függetlenül jó volt – fejtette ki Lenk István.
A magyar kormány javítana a helyzeten
Minden bizonnyal a kormány oldalán is érzékelik, hogy az új befektetések volumene lecsökkent. Ezért Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberben bejelentette, hogy átírják az egyedi kormánydöntéssel megítélhető céges támogatások feltételrendszerét. A lépéssorozat több szempontból is helyzetbe hozná az üzleti szolgáltatóközpontokat:
- az új befektetések maximális támogatása a korábbi 25 helyett a beruházási érték 50 százaléka lehet,
- az SSC-knek a korábbi 50 helyett elegendő lesz mindössze 25 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremteniük a támogatás fejében,
- a kutatás-fejlesztési beruházásokra az eddigi maximum 15 helyett 25 millió euró támogatást adhat az állam.
- A képzési támogatásoknál 2-ről 3 millió euróra nő a maximális összeg.
Az ADSL-elnök szerint aligha befolyásolja a befektetőket, hogy a támogatott létszámarányt 25-re csökkentették. A potenciális beruházók jellemzően 50, de inkább 100 fő feletti létszámigénnyel terveznek, amennyiben úgy döntenek, hogy Magyarországot választják. E szint fölött érhető el az a költség/megtérülés arány, illetve az a nagyságrendű támogatási igény, amelynek alapján megéri egy ilyen befektetést kezdeményezni.
A képzési támogatás mellett más, adózáshoz, illetve garantált foglalkoztatási létszámhoz kapcsolódó elemek is megtalálhatóak, amelyekkel elvileg lehetséges ide csábítani új befektetőket, ám a meglévő központok, amelyeknél ezen támogatások kifutottak, más szempontok alapján választják hazánkat a további bővítés helyszínének. A kutatás-fejlesztési támogatást pedig jellemzően csak a centerek kisebb hányada – például néhány telekommunikációs cég – tudja igénybe venni, mivel az gyártói, s nem szolgáltatói tevékenységhez van kötve – sorolta az indokokat.
Ezzel szemben a
Lengyelország előnye pedig már csak azért is utcahossznyi hazánkkal szemben, mert a centerek elterjedése nem főváros centrikus. Sok vidéki városban vannak komoly volumenű befektetések, s ezek a városok egymással versengenek, fontos szerep jut a lokális és önkormányzati szintű támogatásoknak is – fűzte hozzá.
Megemlítette, hogy az ABSL jelenleg a HIPA-val közösen vidékfejlesztési projekteken dolgozik, annak érdekében, hogy Magyarországon is minél inkább decentralizáltabb legyen a piac.
Stabil növekedést várnak, de messze nem akkorát, mint eddig
Biztató az iparág számára, hogy az üzleti szolgáltatóközpontoknak csak alacsony hányada döntött úgy az elmúlt három évben, hogy magyarországi tevékenységét más országba helyezi át. Aki ezt meglépte, elsősorban a növekvő költségszintet, a gyengébb hatékonyságot és termelékenységet, valamint a hiányát nevezte meg indokként, továbbá azt, hogy nehéz megfelelően képzett munkaerőt találni.
Nem mi vagyunk a legolcsóbbak az EU-n belül, de összességében még mindig alacsony költségű helyszínként tekintenek a befektetők Magyarországra, amely a régión belül is vonzó célpont. A cégek relatíve alacsony költségen, nagy létszámban jutnak hozzá jól képzett munkaerőhöz – magyarázta az elnök.
A kutatásban megkérdezett szolgáltatóközpontok 15 százaléka tervezi új magyarországi egység megnyitását a következő három évben, ez papíron elmarad a 2023-at megelőző három év 70 százalékos arányú bővülésétől. Átalakulást jelez, hogy a válaszadók 10 százaléka tervez vidéki városokban új irodát létrehozni, ami kétszer akkora arány, mint 2022-ben. Magyarországon a centerek körülbelül 80 százaléka Budapest környékére koncentrálódik, növekszik azonban az érdeklődés a vidéki egyetemi városok – így egyebek közt Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen és Veszprém – iránt.
Emellett a cégek 81 százaléka tervezi, hogy a következő három évben magas hozzáadott értékű tevékenységet helyez át Magyarországra.