Ha harc, hát akkor legyen harc! – nagyjából így foglalt állást az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége, miután úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságára viszi az Orbán-kormány számára feloldott támogatási keret ügyét. A törvényhozók úgy ítélik meg, hogy a Bizottságban nem lehet megbízni, és ők jelentik az utolsó védvonalat a jogállam szempontjából.
Mint lapunk is megírta, március 11-én az EP jogi szakbizottsága kimondta azt a súlyos állítást, hogy az Európai Bizottság tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből. A karácsony előtti, az EU-csúcs árnyékában született bizottsági döntést akkoriban EP-képviselők, sőt a Bizottság tisztviselői is széles körben kritizálták, mint annak jelét, hogy Brüsszel engedett Orbán Viktor zsarolásának.
A Politicónak az Európai Néppárt nevében Petri Sarvamaa úgy nyilatkozott, hogy nem volt más választásuk, mert meg kell védeni a közös költségvetést, és gondoskodni kell arról, hogy törvényesen használják fel az adófizetők pénzét – idézi a portál.
Egyesek ott keresik az okokat, hogy saját pártcsaládja nyitott baráti tüzet Ursula von der Leyenre, aki az EPP listavezetőjeként áll a szorítóba júniusban.
Sarvamaa azonban azt mondja, hogy itt nem a politikusról van szó, hiszen egyrészt annak idején a végrehajtó testület kollektív határozatot hozott, másrészt végre szeretnék látni a dokumentumokat, hogy mi alapján.
Nehéz megjósolni, miként dönt majd az Európai Bíróság, annál is inkább, mert a kereset benyújtójának kell bizonyítania a jogsértést. René Repasi német szociáldemokrata törvényhozó úgy értékeli jogászprofesszorként, hogy legjobb esetben is 50%-os az elmarasztaló verdikt esélye. Az említett berlini intézmény munkatársa pedig még ennél is borúlátóbb.
Az eljárást a jövő hétfőig kell megindítani Luxembourgban. Repasi úgy gondolja, csak decemberre kerülhet pont az ügy végére. Fellebbezésnek helye nincs.
Ha Strasbourg nyer, vagyis az lesz az ítélet, hogy a magyar fél törvényszegő módon részesült a juttatásban, akkor Brüsszelnek vissza kell szereznie a pénzt. Ha Magyarország nem hajlandó visszaadni önszántából, akkor az összeget levonják az egyéb támogatásokból.
