– jelentette a KSH. A részletekről azt írták, az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,0, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 8,8, az egyéb építmények építésében 2,2 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 13,6 százalékkal visszaesett.
A megkötött új szerződések volumene 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A jövőre nézve nem sok jót jelez, hogy az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 23,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 20,2, az egyéb építményekre vonatkozóké 26,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
2023 IV. negyedévében az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar ágazatain belül az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben (9,9 és 9,7 százalékkal), míg az épületek építése vonatkozásában kevésbé (7,7 százalékkal) nőttek az árak 2022 IV. negyedévéhez képest. A KSH megjegyezte, a költségek – ezen belül elsősorban a munkabérek – növekedésének árfelhajtó hatását a megrendelések visszaesése mérsékelte. Az építőipar árai 1,0%-kal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
December/november
Novemberhez viszonyítva a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján decemberben az építőipar termelése 5,1 százalékkal nagyobb volt.
2023-ban, éves szinten
Ezen belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. 2023-ban 11,2 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötöttek volumene 16,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.
Január–decemberben az építőipar termelői árai átlagosan 15,9 százalékkal nőttek az előző évhez mérten.
Értékelés
A Piramis Építőház Kft. tulajdonos ügyvezetője, Juhász Attila, aki egyben az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint amint az várható volt, az építőipar 2023-as termelési volumene elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez feltehetőleg így marad 2024 első 3 negyedévben is, érdemi növekedés csak az év végén indulhat meg szerinte. Úgy véli, ennél gyorsabban állhat növekedési pályára a szektoron belül a lakásépítés, mert a kamatok csökkenése és az építőanyag árak esése a támogatásokkal párosulva javíthatják a lakosság építési kedvét.
Ezt támogatja, hogy az ígéretes novemberi adat után ismét némi emelkedést mutat az új szerződések állománya, hiszen 2022 óta nem volt példa arra, hogy az új szerződések volumene két egymást követő hónapban is növekedést mutassanak. Tudni kell azonban, hogy az építőiparban lassú az átfutás: a visszaesések után a megkezdett építkezések volumenének növekedését 3-4 negyedévvel követi az ágazati kibocsátás növekedése, így még a kedvező adat után is elképzelhető, hogy a szektor teljesítménye csak 2025-ben indul növekedésnek – valószínűsítette.
Forgalmi adatai azt mutatják, hogy 2023 utolsó negyedévében még csökkent az építkezések indulásakor jellemzően használt építőanyagok forgalma. A szerkezetépítés és a tetőfedés árucsoportok volumene az utolsó negyedévben még 43,5, illetve 18,5 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest, ezen belül a falazóelemeké 48 százalékkal zuhant, azaz lényegében megfeleződött.
A lakásépítéseknél az építőipar egészéhez képest hamarabb indulhat be a növekedés, mert a kamatok csökkenése és a kedvezményes hitel lehetőségek, illetve támogatások (CSOK+, falusi CSOK, Babaváró hitel), növelhetik a lakosság építkezési kedvét. Ehhez hozzájárul az is, hogy a tavaly év eleji csúcshoz képest az építőanyag árak adataik alapján átlagosan 6,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül a falazóelemek ára tavaly éven belül 13 százalékkal a tetőfedéshez használt anyagoké 7, a szigetelő habok ára pedig 19 százalékkal csökkent.
az első negyedévben termékektől és gyártóktól függően átalagosan valószínűleg 5–6 százalékkal. Az emelések nagyobbik komponense az év eleji normál szokásos átárazás. A legtöbb gyártó már értesítette a kereskedőket a listaárak emeléséről, és ehhez átlagosan 2 százalékot még hozzáadnak az üzemanyag-áremelés, és az útdíjiemelések miatt növekvő szállítási költségek.
A lakásépítés várható felfutásával ellentétben csökkenti a szektor növekedésének esélyeit, hogy a magasépítésben az állami megrendelések száma és volumene erőteljesen visszaesett. Egyelőre semmi jele nem látszik annak, hogy ez éven belül megváltozna, de ha mégis, annak hatása is csak jelentős csúszással jelentkezne a szektor teljesítményében – tette hozzá a szakember.
