Orbán Viktor kormánya elhúzódó vitába keveredett az Európai Unióval, aminek következtében a kohéziós alapok milliárdjait befagyasztották. Az EU aggodalmát fejezte ki a magyarországi emberi jogokkal és jogállamisággal kapcsolatban, ami a pénzügyi támogatás felfüggesztéséhez vezetett.
Több évnyi húzás-halasztás után az Európai Bizottság tavaly december 13-án 10,2 milliárd eurót szabadított fel a Magyarországnak szánt, befagyasztott uniós kohéziós alapokból. Ez jelentős pénzügyi lökést jelent az ország számára. Bár a horizontális feljogosító feltételek teljesítésével papíron mind a 22,5 milliárd eurónyi kohéziós forrás elvileg elutalható lenne, de a kondicionalitási eljárás, valamint más jogállamiságú tárgyú eljárások miatt állnak a kifizetések – olvasható a portálon.
A bizottság döntésével azonban nem mindenki ért egyet. a Politico birtokába került levélben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője arra szólítja fel az Európai Parlamentet, hogy vizsgálja meg a bizottság döntését az ügyben.
A levél, amelyet Roberta Metsola EP-elnöknek címeztek, és amelyet olyan kulcsfigurák írtak alá, mint Siegfried Mureşan, Petri Sarvamaa, Jan Olbrycht és Monika Hohlmeier, szkepticizmusát fejezi ki a Bizottság érvelésével kapcsolatban. A dokumentum a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának és más illetékes szolgálatoknak az átfogó értékelését kéri a magyar igazságügyi reformról.
A levél emellett azzal vádolja Orbánt, hogy akadályozza az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatát, amit „az EU stratégiai érdekeinek teljes semmibevételének és megsértésekének” tartanak az aláírók. Így felszólítják a Parlament jogi szolgálatát, hogy végezzen alapos helyzetelemzést, és tegyen javaslatot a blokk hosszú távú költségvetésének átfogó felülvizsgálatára vonatkozó konkrét intézkedésre.
A befagyasztott pénzeszközök felszabadítása és az azt követő vita rávilágít a Magyarország és az EU között fennálló feszültségekre, és kérdéseket vet fel a pénzügyi támogatáshoz kötött feltételek hatékonyságával, valamint a tagállamok és az Európai Bizottság közötti tágabb értelemben vett kapcsolattal kapcsolatban.
Bár az Európai Parlamentnek korlátozott jogköre van arra, hogy a magyar kifizetéseket megakadályozza,
