Szinte az utolsó pillanatban, december 30-án tette közzé legújabb makrogazdasági prognózisát a kormány. A középtávú (jelen esetben 2023-2027-es évre vonatkozó) prognózisát az év végéig kell közölnie a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumnak.
A hvg.hu szemléje szerint a dokumentumból kiderül, hogy
- a magyar gazdaság 0,4 százalékkal eshetett vissza 2023-ban,
- 5,9 százalékos lett az államháztartási hiány, ami jócskán meghaladja az eredeti, 3,9 százalékos előirányzatot, de a tárca utolsó, 5,2 százalékos prognózisát is.
- 17,6 százalékos lett az év egészében az infláció,
- a bruttó bértömeg 14,5 százalékkal nőtt,
- 3,3 százalékkal esett vissza az egy keresőre jutó nettó reálbér,
- 2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása.
- 0,4 százalékkal nőtt az export, és 4,8 százalékkal esett vissza az import.
Hogy az államháztartási hiány így elszállt, az több tényezővel magyarázható, de leginkább az adóbevételek csökkenésével. A Portfolio összesítése szerint
- a vártnál 320 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be a társaságok,
- 1137 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (elsősorban áfa) származó bevétel a tervezettől, és a magas infláció ellenére nominálisan is mindössze 300 milliárddal haladják meg a tavalyi adatot,
- a lakosság is 120 milliárd forinttal kevesebbet fizetett a vártnál,
- és az EU-tól is 400 milliárd forinttal kevesebb jött be.
