November végéig kell a Kormánynak kihirdetnie az élelmiszercsomagolások után a gyártók által a koncessziós társaságnak fizetendő, 2024-re érvényes díjakat – hívta fel közleményében a figyelmet a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ). Mint írják, az új hulladékgazdálkodási rendszer idén nyári bevezetésekor hidegzuhanyként érte az élelmiszergyártó vállalkozásokat a díjak magas mértéke. A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az európai szinten is kiugróan magasnak számító díjak további emelésével ne okozzon számukra a kormány további költségnövekedést, mert az az élelmiszerárak- és az élelmiszerinfláció szintjében is megjelenhet.
A FÉSZ hangsúlyozta, az Európai Unióban egységes keretszabályok alapján kell a tagállamoknak működtetniük a hulladékgazdálkodási rendszerüket, a cél az, hogy az EU-ban magas szinten valósuljon meg a hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása. A rendszer működtetésének finanszírozásához természetesen mindenhol hozzájárulnak a tevékenységük során csomagolóanyagokat felhasználó piaci szereplők is. A kiterjesztett gyártói felelősségi (a szakzsargonban „EPR”) díjnak elkeresztelt hozzájárulás mértéke az adott vállalkozás által kibocsájtott csomagolás tömegétől és típusától függ, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az adott csomagolóanyag szelektív gyűjtése és kezelése során felmerülő költségeket.
A júliustól indult, új hazai rendszerben a korábban a vállalkozásoktól hasonló céllal beszedett (akkoriban termékdíjnak nevezett) tételekhez képest A FÉSZ szerint szinte minden csomagolóanyagnál nálunk kell a legmagasabb díjakat fizetni. Így Európa egyik, ha nem a legdrágább és legkevésbé átlátható hulladékgazdálkodási rendszere jött létre Magyarországon, miközben szakértői számítások szerint akár fele ekkora költséggel is megoldható lenne a csomagolási hulladékok megfelelő és korszerű kezelése – jegyezték meg közleményükben. A szervezet júniusban azt valószínűsítette, hogy 100-125 milliárd forinttal dobhatja meg az élelmiszerek árát az új díj.
akiket az így megemelkedett költségek az átadási áraik emelésére kényszerítenek, hozzájárulva ezáltal az élelmiszer-infláció mértékéhez is. A drágulás a gyártókat és termékeiket eltérő mértékben érinti, attól függően, hogy milyen anyagokat használnak a csomagoláshoz és mekkora mennyiségben.
A hazai rendszer működtetésének irreális drágaságát jól mutatja szerintük, hogy
- míg Ausztriában az élelmiszergyártók a beszerzett alapanyagok, vagy akár a szállítási műanyag gyűjtőcsomagolások kilogrammja után körülbelül 70 forintnak megfelelő összeget fizetnek EPR-díj címén, addig
- a hazai cégek ugyanezért 219 forintot kénytelenek fizetni. Ugyanennek a díjnak a mértéke Csehországban kilogrammonként körülbelül 37 forint.
A fentiek alapján a hazai élelmiszergyártók szerint mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy 2024-re a kormány még magasabb díjakat határozzon meg a hulladékgazdálkodási rendszer működtetésére. Emellett arra van szükség, hogy mind a finanszírozás átláthatósága, mind a rendszer hatékonyságának és a magyar élelmiszergazdaság versenyképességének biztosítása érdekében a jövőben az érintettekkel együttműködésben állapítsák meg az üzemeltetés finanszírozását szolgáló díjakat – szögezték le.
