Ma kudarc és sikertelenség jellemzi az Európai Unió gazdaságát az ideológiai alapú és érzelemvezérelt politika következményeként, miközben mára egyértelmű, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy napirenden volt az Oroszországgal szembeni szankciók kijátszása, ami ugyancsak bizonyítja a büntetőintézkedések értelmetlenségét, az eredetileg kitűzött célok elérésének csődjét.
A szankciós politika kudarcot vallott, azzal több a baj, nagyobb a kár, mint az értelem és a haszon. Már az a tény, hogy nagymértékű szankciókikerülés zajlik, újabb bizonyíték arra, hogy a szankciók kudarcot vallottak
fogalmazott.
Ebből pedig szavai szerint a józan ész talaján állva az következne, hogy ennek így nincs értelme, viszont a kérdést ideológiai alapon megközelítők úgy látják, hogy még tovább kell szigorítani.
Most, hogy a tizenkettedik szankciós csomagról tárgyalunk, ismét fel kell vetnünk az alapkérdést, hogy hol van az elemzés az első tizenegy csomagról. Hol van a hatásokról szóló jelentés? Ki az, aki meg tudja mondani, hogy az első tíz szankciós csomag milyen gazdasági károkat okozott Európának?
tette fel a kérdést. „Ma is elhangzott, hogy a szankciók működnek, mert Oroszország bevételei csökkentek. Így szól ma az Európai Bizottság rendkívül alapos és sokrétű, nagyon sok adatot tartalmazó jelentése” – tette hozzá.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy bizonyos tagállamok olyan javaslatokkal álltak elő, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztetnék mások, köztük hazánk energiabiztonságát. Példaként hozta fel a nukleáris szankciókat, és figyelmeztetett, hogy ilyen intézkedéseket a kormány soha nem fog támogatni, ugyanis ez sértené az ellátás biztonságát rövid, közép és hosszú távon egyaránt.
Vajon kinek az érdekét szolgálná egy ilyen szankció kivetése? Ugyanis hogy nem Európáét, s az európai uniós tagországokét, az egészen biztos
mondta.
Kiemelte, hogy egyesek az orosz kőolaj vásárlására vonatkozó kivételeket is megszüntetnék 2025-ben, ami ugyancsak élesen ellentétes lenne a magyar érdekekkel, ezzel ugyanis felszámolnák a biztonságos ellátás lehetőségét, a kormány ezért ehhez sem fog semmi szín alatt hozzájárulni.
Az újabb szankciós javaslatcsomagot hétfőn este vagy kedden bocsátja a tagállamok rendelkezésére az Európai Bizottság, és arról már szerdán újabb vita lesz nagyköveti szinten – tájékoztatott. „Világossá tettük, hogy nem vagyunk hajlandók semmifajta időnyomás alatt dolgozni, tehát amíg nem tudjuk végigelemezni a szankciók hatását a gazdaságra, addig nem fogunk azokról véleményt mondani” – jelentette ki.
A tárcavezető arra is kitért, hogy az EU versenyképessége több évtizedes távlatban ma van legrosszabb állapotban, és ezen gazdasági „kudarc és sikertelenség” oka az „ideológiai alapú, érzelmek által vezérelt gazdaságpolitika”.
Vannak szerencsére ezzel ellentétes, jó példák is. Ha a gazdaságpolitikát az észszerűségre, józan észre, nemzeti érdekekre alapítják, mint például mi, Magyarországon, akkor az viszont sikeres tud lenni, ezért is dőlnek meg évről évre a nemzetgazdaság teljesítményét mutató rekordok
szögezte le. Majd emlékeztetett rá, hogy idén sikerül megduplázni a tavalyi beruházási rekordot, ahogyan az export is 6-8 százalékkal bővül a számítások szerint.
Végezetül kifejtette, hogy napjainkban az egész világgazdaság működési problémákkal küzd, és ennek egyik fő oka, hogy olyan törekvések kaptak erőre, amelyek célja a kelet-nyugati együttműködés ellehetetlenítése, a világ ismételt blokkosodása.
Ezzel mi nagyon rosszul jártunk. Elvesztettünk évtizedeket az életünkből. Éppen ezért mi nem vagyunk hajlandók asszisztálni a keleti és nyugati gazdaságok szétválasztására, az együttműködés korlátozására vonatkozó javaslatokhoz. Mi továbbra is a kulturált, civilizált kelet-nyugati együttműködésben hiszünk, és ennek a fontosságát hangsúlyozzuk
közölte. Illetve rámutatott, hogy ennek előnyei Magyarországon is jól láthatók, amely fontos találkozási pontja a kelet és a nyugati beruházásoknak, különösen az autóipar területén.
Leszögezte: ezen kötelékek felszámolása kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára, munkahelyek százezrei kerülhetnének veszélybe. „Ezért arra kérjük itt a brüsszelieket, arra kérjük az európai uniós kormányokat, hogy ne avatkozzanak bele a vállalatok természetes működési menetébe” – mondta.
(MTI)
