Ugrásszerűen megnőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, ebből az Ersténél 500 millió forintos veszteség keletkezett – hangzott el a bank szerdai sajtóbeszélgetésen az MTI tudósítása szerint.
A bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese, Harmati László elmondta:
- az áldozatok egyaránt megtalálhatóak az átlagügyfelek között és
- a prémium- és privátbanki szegmensben is, ahogyan
- a vállalati számlák is célpontok lettek,
így még fontosabb lett szerinte a megelőzés és tudatosítás, főleg az ünnepi időszak közeledtével.
Kiemelte: az Erste folyamatosan fejleszti monitoring tevékenységét és a pénzintézet a csalások 90 százalékát ki tudja szűrni, de Adataik szerint a harmadik negyedévben 4,4 milliárd forint értékben akadályoztak meg csalást, ami közel háromszorosa az első negyedévi összegnek.
Mint kiderült,
mivel nagyobb arányban vannak jelen azokon az online értékesítési platformokon, amelyeket az adathalászattal foglalkozó bűnözők is használnak. – mondta a bank compliance vezetője, Kósa Anna.
Megelőzési szempontból nagyobb odafigyelést igényelnek a digitálisan kevésbé járatos idősebb korosztály tagjai, és a fiatal felnőttek (20-30 évesek) akiknek „pénzügyi immunrendszere” ellenállóbbnak tűnik a csalásokkal, visszaélésekkel szemben – hangzott el.
Így húznak csőbe – gyanús jelek – mit tegyünk
A bankkártyás visszaélések egyik gyakori módszere az ismert bolthálózatok külső megjelenéséhez megszólalásig hasonlító hamis webshopok létrehozása, amelyek leggyakrabban külföldi kereskedőkhöz köthetők – ismertette Kósa Anna. A csalók sokszor fizetnek is a keresőszolgáltóknak, hogy a találati listán előrébb kerüljenek – tette hozzá.
Az adatkezelési tájékoztató hiányosságai, az üzemeltető nevének, elérhetőségeinek (e-mail, telefonszám) hiánya gyanúra adhat okot, de a rosszul megfogalmazott szöveg és az URL-cím alapján is fel lehet ezeket az oldalakat ismerni – közölte.
Amennyiben lehetséges, érdemes a kevésbé ismert online boltokból utófizetést választani a bankkártyás fizetés helyett, továbbá azt tanácsolják, hogy az ügyfelek mindig ellenőrizzék a banki jóváhagyó üzenet tartalmát, a fizetendő összeg nagyságát, a vevő nevét.
A csalások egy másik módszere, amikor a bank nevében keresik meg az ügyfeleket, arra hivatkozva, hogy gyanús tevékenységet észleltek a számláján és egy szoftver telepítésére kérik, ám ezzel megszerezhetik mobilbankos kódját és hozzáférnek számlájához. Gyakran veszélyérzetet keltve manipulálják az ügyfeleket, pszichológiai nyomást gyakorolnak rájuk, hogy kicsalják adataikat – fogalmazott Kósa Anna.
