Dübörög a bevásárlóturizmus – aki teheti, kint vásárol, ha úgy véli, olcsóbb lehet

A hazai árak elszálltak, ennek hatására a lakosság vásárlóereje bezuhant, és aki tehette, olcsóbb beszerzési források után nézett – mondta a Pénzcentrumnak az ING makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter, hozzátéve, sajnos az a helyzet, hogy sok terméknél megérte vagy még most is megéri a határon kívülre menni bevásárolni. 

A portál megnézte azt is, mi olvasható ki a témában a KSH adataiból:

• A magyarok az idei II. negyedévben összesen 5,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 14 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban.
• Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, a többnaposoké 13 százalékkal bővült.
• A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utak mintegy kétharmadának ez a három ország volt a célpontja.
• A magyarok átlagosan 2,8 napot töltöttek utazásaik során külföldön, vagyis 0,1 nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 38 százalékkal többet, 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során. Ebből többek között 173 milliárdot költöttek szórakozásra és szabadidős tevékenységekre, 42 milliárdot rokonaik, barátaik meglátogatására. További 51 milliárd forintból különböző termékeket és szolgáltatásokat vásároltak. Ez utóbbi adat pedig azért érdekes a portál szerint, mert 2022 második negyedévében még csak 31 milliárd forintot jelzett a statisztika. Egy utazó napi átlagos költése 22 ezer forintot tett ki, ez 15 százalékkal volt magasabb a 2022. II. negyedévinél.

És miközben a hazai fogyasztás csökkent (a KSH jelentései szerint áprilisban 12,6 százalékkal, májusban 12,3 százalékkal, júniusban 8,3 százalékkal csökkent éves szinten a kiskereskedelmi forgalom), aközben tízmilliárdokat költöttek a magyarok külföldön. A második negyedévben a legnagyobb összeget Ausztriában költötték el az utazó magyarok (61 milliárd forintot), de számottevők volt a Németországban és Görögországban elköltött összegek is (41 milliárd és 25 milliárd forint).

Arra is kitértek, hogy a fogyasztásban a legnagyobb visszaesést a nyugati országhatár mentén fekvő vármegyék szenvedték el: Győr-Moson-Sopron vármegye fogyasztása 17,7, Vas vármegyéé 11,1, Zala vármegyéé 11,7, Somogy vármegyéé pedig 13,6 százalékpontot zuhant. Arra is kitértek, hogy ha a fogyasztás-visszaesés tartósan így maradna, annak milyen súlyos következménye lennének a magyar gazdaságra nézve.