Tavaly az üzemanyagár-sapka kivezetése után a Portfolio írt arról, milyen lehetséges következmények várhatóak. Úgy vélték, mivel a szabályozási változások rendkívül hátrányosan érintették a piaci szereplőket, valószínűleg koncentrálódni fog piac, azaz a családi kézben lévő, kevésbé tőkeerős szereplők közül páran be fogják dobni a törülközőt. Emellett arra számítottak, hogy akik viszont átvészelik a nehéz időszakot, azok vélhetőleg magasabb árazást fognak érvényesíteni – egyrészt, hogy a veszteségeiket pótolják, másrészt, mert a kiszámíthatatlan üzleti környezet magasabb megtérülést vár el a hazai töltőállomás-hálózatot üzemeltető külföldi szereplőktől. Most megnézték, valóban így lett-e.
Megállapították, hogy az ársapka kivezetése után
- mindkét üzemanyagtípusnál jelentős, átmeneti drágulás következett.
A környező országok kiskereskedelmi üzemanyagáraihoz képest akár 11-15 százalékkal is drágább volt itthon az üzemanyag. Mint írják,ami feltehetőleg a készletfeltöltés miatt lehetett. Azóta a benzinnél csökkent az árazásnál a prémium, ám a dízelnél továbbra is megfigyelhető egy 4-5 százalékos árprémium.
Azt is boncolgatták, mi lehet ennek az oka, és arra jutottak, hogy a megnövekedett orosz szállítási költségek önmagukban nem magyarázzák a régiós szinten magas magyar üzemanyagárakat. Vagyis
Ami a piac koncentrálódását illeti, a KSH 2022 év végi adatai alapján ami a teljes állomány 3 százaléka. Ez első ránézésre talán nem tűnik soknak, ám a fehér (vagyis nem nagy kútlánchoz tartozó) kutak mintegy 6 százaléka az 53 darab. Viszont adatbontás híján azt nem tudni, hogy az 53 bezárt kútból mennyi volt kis kút, és mennyi nagyobb lánchoz kapcsolódó. Ám az sokat mondó, hogy a Mol negyedéves jelentése alapján a legnagyobb hazai szereplő kúthálózata 2022 második negyedéves jelentése óta mindössze egy darabbal csökkent, 465-re. A portál értékelése szerint mindezek alapján feltételezhető, hogy
