Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái a háztartások pénzügyi megtakarításairól és kötelezettségeiről. Ennek alapján minden korábbinál magasabbra nőttek a magyar lakosság megtakarításai: egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut.
Rekordot döntve, 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett pénzügyi megtakarítások állománya 2023 második negyedévében. Ismét a bankbetét, az állampapír, a befektetési alapok és a készpénz bizonyultak a legnépszerűbb befektetéseknek: ezek az eszközök együttesen kitették a pénzügyi megtakarítások 78 százalékát – hívja fel a figyelmet a portál.
A megtakarítások mennyiségét és összetételét egy háztartásra vetítve is vizsgálhatjuk. Az idei év második negyedévében az alábbiak szerint oszlottak meg az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítások:
- Készpénz: 1,61 millió forint
- Bankbetétek: 3,40 millió forint
- Államkötvények: 2,89 millió forint
- Egyéb kötvények: 240 ezer forint
- Magánkölcsönök: 850 ezer forint
- Tőzsdei részvények: 480 ezer forint
- Befektetési jegyek: 2,03 millió forint
- Életbiztosítási díjtartalékok: 570 ezer forint
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok: 580 ezer forint
- Összesen: 12,66 millió forint
Nagyok az egyenlőtlenségek a társadalmon belül
Az összesített statisztikák (illetve átlagok) egyik legfőbb korlátossága, hogy nem képesek bemutatni a teljes sokaságon belüli különbözőségeket. A vagyoni helyzet elemzése során mégis nagy szükség van erre, hiszen a társadalom egyes rétegei között igen nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg. Nyilvánvaló, hogy a 13 millió forintos átlagos megtakarítás sokak számára irreálisan soknak tűnik, míg a leggazdagabbak ennek a többszörösével is rendelkeznek.
Az egyenlőtlenségek feltérképezéséhez érdemes szemügyre venni a 3 évente elkészülő háztartási vagyonfelmérést, melynek legfrissebb elérhető verziója 2022-ben jelent meg. A vagyonfelmérésből kiderült, hogy
a háztartások legszegényebb 30 százaléka mindössze a megtakarítások 5 százaléka felett rendelkezik, míg a középső réteg a megtakarítások 13 százalékát tartja kézben.
Reálértelemben elveszítettünk 3,5 évet
Ugyan a pénzügyi megtakarítások 2010 óta nominális értelemben csaknem megtriplázódtak, az inflációval korrigált értékeket szemlélve már sokkal mérsékeltebb emelkedést láthatunk. A csúcs 2021. utolsó negyedévében következett be: akkor a 2010-es helyzethez képest reálértelemben nagyjából 56 százalékkal volt több pénzügyi megtakarítás a lakosság kezében.
Ezt követően azonban – az infláció rendkívüli felfutása okán – öt negyedéven keresztül kellett reálveszteséget elkönyvelniük a megtakarítóknak. Hiába híztak a befektetések, a drágulás egyre erodálta a félretett pénz értékét. Végül az idei első negyedévben a csúcshoz képest már 13,1%-kal lejjebb helyezkedett el a reálvagyon. Ekkor a megtakarítások a 2019. harmadik negyedévivel megegyező reálszinten helyezkedtek el, tehát gyakorlatilag 3,5 év elveszett.
Bizakodásra adhat okot, hogy az idei második negyedévben már ismét pozitív trendet tapasztalhattunk, azaz a lakossági pénzügyi megtakarítások növekedésének üteme meghaladta az inflációt.
A megtakarítók reagáltak az inflációra
Az adatokból kiolvasható, hogy a kétszámjegyű (sőt 25%-ot is elérő) inflációra reagálva a magyar megtakarítók érdemi változtatásokat eszközöltek a portfóliójukban. Ennek legerősebb jele, hogy három negyedév alatt kb. 11%-kal csökkent a bankbetétekben tartott befektetések mennyisége, míg az állampapírok állománya a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően 19%-kal nőtt ugyanez idő alatt. Hatalmas kereslet támadt fel a befektetési alapok iránt is, a befektetési jegyekben tartott vagyon egy év alatt 44%-kal bővült. Mindeközben a készpénzállomány enyhén (3%-kal) mérséklődött.
