Államadósság: visszatért a Gyurcsány-korszak a számok alapján

A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – idézi a lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adatait. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.

Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy

13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.

Az államadósság növekedése a covid után gyorsult fel. A GDP arányos adósságmutató ugyanis a 2010-11-es 80 százalékról 2020-ra 65 százalékra süllyedt, ám az elmúlt négy év gazdaságpolitikája miatt a mutató újra 75 százalékon áll. Ma újra ott tartunk, mint a 2010-es évek elején. A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta a korábban elért GDP-arányos adósságcsökkentést. „Volt egy nagyon jó 10-12 éve Magyarországnak a 2010-es években, az ország kapott egy csomó uniós támogatást támogatást –,

de a végén ugyanott vagyunk az államadósságban, mint 10-15 évvel ezelőtt

– mondta Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere, a 61. közgazdász vándorgyűlés államadóssággal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén.

A kormány is elkötelezettnek tűnik, így visszatérhetünk a csökkenő adósságpályára, ami 2010-es évek második felét jellemezte, de ehhez a fegyelmezett költségvetési politika kell, illetve az infláció letörése – vélekedett Kuti Zsolt az MNB ügyvezető igazgatója.  Magunkra vettük a „nagyon-eladósodott kelet-közép-európai ország címkét”. Számos előnnyel járna a magyar gazdaság számára, ha azt a bélyeget le tudnánk magunkról vakarni magunkról.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint ideális esetben az uniós támogatások formájában magyar gazdaságba érkező évi 3-5 milliárd euróra alapozva akár le építhető volna az ország devizaadósságát. Ám ehhez

az kellene, hogy a hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatta maradjon, illetve hogy érkezzenek az uniós támogatások.