Zsebbe vágó: már napi 75 millió forintot nyúlnak le a csalók a bankszámláinkról

Drámai módon emelkedik a digitális visszaélések értéke: az idei év II. negyedévében a bankkártyáinkat és a bankszámláinkat ért kár összege meghaladta a 6,92 milliárd forintot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, Gergely Péter. Ez azt jelenti, hogy egyetlen negyedév alatt több, mint 45 százalékkal növekedett a kárérték: 2023. I. negyedévében még „csak” 4,76 milliárd forint kárt jegyeztek fel a bankok.

Naponta pedig már 75 millió forintot tettek zsebre a digitális tér kalózai a bankkártyákat és a számlákat támadó csalásokkal az idei II. negyedévben. A visszaélésekben érintett pénzek több, mint 70 százaléka, közel 5 milliárd forint a bankszámlákról tűnt el.

Az idei első félévben elcsalt pénzek 11,68 milliárdos összege 25 százalékkal haladja meg azt a kárértéket, ami 2017 és 2021 között 4 év alatt összesen keletkezett a magyar elektronikus fizetési piacon.

Gergely Péter szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy megállíthatatlanul növekszik a folyószámlákon lévő pénzek elleni támadások száma és értéke is. Az idei tavaszi negyedévben a számlákat lecsupaszító visszaélések száma 4686-ra emelkedett – egy évvel ezelőtt még alig lépte át az ezret az ilyen típusú sikeres visszaélések száma. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a támadóknak 3 hónap alatt már közel 5 milliárd forintot sikerült zsebre tenni visszaélések következtében. Egy éve, 2022 második negyedévében az átutalásos károk összege alig haladta meg az 1,5 milliárd forintot.

A mostani drámai növekedés főként annak fényében mondható jelentősnek, hogy az egyre fokozottabb fellépésnek köszönhetően a csalárd tranzakciók több mint ötven százalékát valamilyen szinten sikerült megállítaniuk a szereplőknek a jegybank statisztikái szerint – emlékeztet a pénzügyi szakértő.

Gergely Péter szerint hiába van a visszaélések számában továbbra is 90 százalék körüli súlya a bankkártyás csalásoknak, a kárértékben a bankkártyás visszaélések aránya nem éri el a 28 százalékot – a II. negyedévben a kár nem érte el az 1,93 milliárd forintot.

A bankkártyapiacon a kétfaktoros hitelesítés miatt a csalók dolga is nehezebb, ezért aztán érthető, hogy a számukra könnyebb, ráadásul sokkal nagyobb hasznot hozó számlaürítések felé fordulnak.

• Az egy csalásra jutó átlagösszeg a bankkártyák esetében alig haladta meg a 42 ezer forintot, ezzel szemben
• a számla-lecsupaszítások esetében az 1-1 visszaélésre jutó átlagösszeg a II. negyedévben meghaladta az 1,065 millió forintot.

A szakértő szerint a másik markáns különbség abban van, hogy a bankkártyás visszaéléseknél nem egyértelmű, hogy az ügyfeleknek kell-e viselniük a károkat.

• Amíg a bankkártyás csalások teljes kárértékének 28 százalékát terhelték az ügyfelekre a bankok a II. negyedévben, addig
• a számlákat lecsapoló csalók szinte minden esetben úgy férnek hozzá a számlákon tárolt összegekhez, hogy az ügyfelek azok adatait valamilyen módon megosztják velük.

Ennek köszönhetően a számlákat támadó csalók által okozott károk közel 93 százaléka a számlatulajdonosok kára, azokat senki nem téríti meg számukra – mondta Gergely Péter.

Ha az ügyfelek – egyelőre – nem tudják magukat megvédeni az egyre több és furfangosabb támadástól, a bankok védelmi vonalait kell erősíteni. Ezt ismerte fel az MNB is, amely a mai napon mutatja be annak az ajánlásnak a részleteit, amely meghatározza, milyen új eljárásrendet és egyéb megoldásokat kell meghonosítaniuk a bankoknak az egyre komolyabb méreteket öltő digitális visszaélések megfékezésére.