Nehéz már elképzelni, de a koronavírus-világjárvány előtt, 4 éve júliusban egy átlagos 55-125 grammos burgonyachips 288 forintba került. Ma viszont ha ránézünk az átlagos árakra azok nem kevesebb, mint 532 forintos átlagon tartanak épp. A chips drágulásában igazán kritikus időszak a 2022-2023-as volt, idén július és tavaly július között ugyanis az áremelkedés mértéke 38 százalékos volt, de ez már rárakódott a 2021-2022 azonos időszakában mért 23 százalékos emelkedésre – olvasható a portálon.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2021 júliusában átlagosan 317 forintba került egy 55-125 grammos chips, addig 2023 júliusában már 532 forintba. A különbség bődületes, két év leforgása alatt 68 százalékos emelkedésről beszélhetünk. 2019 és 2021 vége között sok minden nem történt a chips árával, de aztán jött az erőteljes robbanás.
A népegészségügyi termékadó, azaz ismertebb nevén, rövidítve a NETA 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon. A köznyelvben viszont „csipszadóként” terjedt el, lévén olyan termékekre vette ki a kormány, amiknek túlzott fogyasztását egészségre károsnak nyilvánították. Ráadásul a NETÁ-t legutóbb 2022 júliusában ismét kiterjesztették.
A Hunbisco fogyasztási adatai szerint a chipsek viszonylag stabilan az édesség és snack piac körülbelül 10 százalékát tették ki értékben az elmúlt három évben. Ezt azt is jelenti, hogy a csipszek forgalma nagyjából együtt mozog az édesség-snack termékkör teljes piacával.
Mennyire volt sikeres a NETA?
A szövetségnél úgy látják, hogy a NETÁ-t egyedül a költségvetés fiskális szempontjai szerint lehet „sikeresnek” nevezni. Hiszen a kezdetben 20 milliárdot hozó adóból jövőre már a 2011-es összeg több mit négyszeresét, 85 milliárd forintot remélnek. Felhívták a figyelmet, hogy a NETÁ-val kapcsolatos tanulmányok arra utalnak, hogy az adó egészségügyi szempontból teljesen hatástalan. Ráadásul minden komolyabb nemzetközi kutatás az elmúlt évtizedből a magyar lakosság katasztrofális és romló egészségügyi állapotát mutatja, amelynek okaiként elsősorban a mozgásszegény életmódot, a rossz étrendet és a rendszerszintű megelőző programok hiányát azonosítják – tette hozzá a főtitkár.
