A rendkívül népszerű lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése után bő 4 évvel ismét életre kelt a piac: 2023-ban két bank is újraindította a lakástakarék-üzletágát. A lakástakarékok által kínált megtakarítási lehetőség az állampapírok kamatozásának több körös módosítása után igen vonzóvá vált, a pénzügyi portál számításai szerint 4 és 8 éves időtávon már az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál is jobb megtérüléssel kecsegtet.
Lakástakarék 2.0 – 30 százalék állami támogatás helyett 30 százalék kamatbónusz
A piacon elérhető lakástakarékok közös tulajdonsága, hogy havi rendszerességű megtakarításra adnak lehetőséget, az elhelyezett betétekre pedig akár 30 százalékos, azaz az egykori állami támogatással megegyező mértékű egyszeri kamatbónuszt/prémiumot fizetnek. (A 30 százalékos kamatbónusz csak a befizetésekre vonatkozik, tehát nem összekeverendő a tőkearányos hozammal.) Utólagos lakáscél-igazolási kötelezettség – állami szerepvállalás hiányában – nincs, de a felhalmozott megtakarítás felvételekor nyilatkozni kell a lakáscélú felhasználásról. A megtakarítási időszak végén limitált összegű lakáshitel felvételére is lehetőség nyílik, előre ismert mértékű kamattal, amely a futamidő lejártának időpontjában akár jelentősen is eltérhet (ideális esetben lefelé) az aktuális piaci kamatszintektől.
Mekkora nyereséget lehet elérni a lakástakarékkal?
A Bankmonitor 2023-as tapasztalatai alapján az újonnan kötött lakástakarék-szerződések 90 százaléka a lehető legmagasabb, havi 50 ezer forintos megtakarítás vállalásával jön létre. Ekkora befizetés esetén a jelenleg elérhető legkedvezőbb LTP 4 éves futamidőre akár 6,22 százalékos, míg 8 éves futamidőre akár 6,14 százalékos éves megtérülést (EBKM, egységesített betéti kamatláb mutató) biztosít. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a maximális összegű szerződéseknél automatikusan elengedik a számlanyitási díjat, amely egyéb esetben a szerződéses összeg 1 százaléka lenne.
Ezek a hozamok első ránézésre talán nem tűnnek kiemelkedőnek, hiszen a mostani rekordmagas inflációs időszakban hozzászoktunk a bőven kétszámjegyű ajánlatokhoz. De ne felejtsük el, hogy a kamatszintek mérséklődő pályára álltak: az aktuálisan elérhető inflációkövető állampapír a jelenlegi előrejelzések alapján utoljára 2025. januárjában fog 10 százalék feletti kamatot fizetni, azt követően pedig lényegesen alacsonyabb kifizetésekre számíthatunk. Ezzel szemben a szóban forgó LTP segítségével 4-8 évre is rögzíthető a 6 százalék fölötti évesített nyereség, így végül 8 éves időtávon a lakástakarék akár 90 százalékkal több pénzt tehet a megtakarítók zsebébe, mint egy hasonló módon megvalósított, rendszeres állampapír-befektetés.
De hogyan jönnek ki ezek az eredmények?
A lakáscélra előtakarékoskodók jelen helyzetben több alternatíva közül is választhatnak. Kézenfekvő opció lehet az LTP, de az első másfél évben összehasonlíthatatlanul magasabb kamatot kínál a Prémium Magyar Állampapír. A népszerű inflációkövető kötvény 2023. szeptember és 2024. január között 14,75 százalékos éves kamatot (14,5 százalékos infláció felett 0,25 százalékpont kamatprémium) fizet. A későbbi kamatok előrejelzéséhez a pártatlanság érdekében a Magyar Nemzeti Bank inflációs várakozásaiból indultunk ki.
A legfrissebb jegybanki prognózis alapján a következő években az alábbiak szerint nőhetnek a fogyasztói árak:
- 2023: 16,5-18,5 százalék
- 2024: 3,5-5,5 százalék
- 2025: 2,5-3,5 százalék
A Prémium Magyar Állampapír várható kamatainak meghatározásához a sávok közepével számoltunk. Ha beigazolódnak az MNB előrejelzései, akkor a 2024. januárban kezdődő kamatperiódusban évi 17,75 százalék lehet a kötvény kamata, majd egy évig 4,75 százalékos kamatra számíthatunk, végül – a jegybanki inflációs cél teljesülése révén – tartósan 3,25 százalékon stabilizálódhat a kamatszint.
Mindeközben a legkedvezőbb 8 éves futamidejű LTP a teljes futamidő alatt 6,14 százalékos éves hozamot biztosít. Ezekből kiindulva az alábbi ábrán szemléltetjük, várhatóan mekkora hozamot termel majd a két vizsgált befektetés a teljes megtakarítási időszak adott hónapjaiban.
Látható, hogy az első másfél év után az LTP-vel elérhető nyereség már lényegesen felülmúlja az állampapír várható kamatát. Az azonban még nem egyértelmű, hogy a teljes futamidő alatt összességében melyik konstrukció tud jobb megtérülést biztosítani a befektetett összegekre. Ennek kiderítéséhez azt is érdemes egyenként megvizsgálnunk, hogy önállóan mekkora évesített hozamot termelnek a 8. év végéig az egyes hónapokban félretett pénzösszegek. (2023. szeptembertől 2031. augusztusig terjedő megtakarítási időszakkal kalkuláltunk, feltételezve, hogy a PMÁP által fizetett kamatokat újra befektethetjük a mindenkori aktuális kamatszinten.)
A lakástakarék esetében az ismert EBKM minden egyes befizetésre önállóan is vonatkoztatható. Így élhetünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy bármelyik havi befizetést is vizsgáljuk, az 6,14 százalékos évesített hozamot termel a futamidő végéig.
Ezzel szemben a Prémium Magyar Állampapír már sokkal érdekesebben viselkedik. A legmagasabb éves hozamot a legelső havi befizetés produkálja, hiszen ez termeli a lehető leghosszabb ideig (kb. 5 hónapig) a jelenlegi 14,75 százalékos kamatot. Az idő előrehaladtával viszont egyre csökkenő teljesítmény várható az adott havi befizetésektől, hiszen azokra egyre kevésbé hatnak a kezdeti magas kamatszintek. Végül 2026. februártól kezdődően már éppen 3,25 százalékra mérséklődik az új befizetések várható évesített hozama, hiszen onnantól kezdve a PMÁP kamatbázisául szolgáló inflációt a jegybanki céllal összhangban 3 százaléknak tekintjük. Mindezek eredőjeként a teljes időszakra kiszámított évesített hozam (kvázi EBKM) 3,60 százalékra tehető.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy amennyiben bekövetkezik a jegybanki várakozásoknak megfelelő inflációs lefutás, valamint a Prémium Magyar Állampapír kamatprémiuma időközben nem emelkedik extrém magasságokba, akkor 8 éves időtávon a lakástakarék lényegesen jobb megtérülést tud biztosítani, mint az azonos módon alkalmazott, havi rendszerességű PMÁP-befektetés. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy a 96 hónap során összesen befizetett 4,8 millió forint – a fenti táblázatban is jelzett módon – állampapírban 5,56 millió forintra, míg LTP-ben 6,27 millió forintra hízik. Az LTP nyeresége tehát a PMÁP által várhatóan megtermelt hozam közel duplája (190 százaléka).
További részletek a Bankmonitor.hu-n.
