Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.
A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és
2023. januárban 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.
- január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
- február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
- március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
- április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
- május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
- június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
- július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
- augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)
Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.
A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.
Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti,
2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén
Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6 százalék lehet.
