A nemzetközi trendekbe beleilleszkedve lassul a hitelezés dinamikája mind a lakossági mind a vállalati szegmensben Magyarországon, előre tekintve ugyanakkor a hitelezés élénkülése várható, összegezte Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője, aki a jegybank legújabb kiadványát mutatta be a hitelezési folyamatokról online sajtótájékoztatón szerdán.
Kifejtette: a vállalati hitelállomány a második negyedévben 158 milliárd forinttal, negyedéves alapon 1,3 százalékkal bővült, ami érdemben alacsonyabb a korábbi negyedévek dinamikájánál. Éves szinten 11 százalékos volt a növekedés, ugyanakkor az egyedi nagy ügyleteket kiszűrve már csak 6,4 százalékot mértek.
Míg két-három évvel ezelőtt a vállalati hitelállomány bővülését szinte teljes egészében a forinthitelek adták, mostanra a devizahitelek térnyerése jellemző: a második negyedévben a forinthitelek állománya csökkent, míg a devizahiteleké nőtt
– mutatott rá. A kockázatokat csökkenti, hogy a devizahiteleket felvevő vállalatok többnyire rendelkeznek devizabevétellel, amivel a finanszírozási költségeket fedezni tudják, szögezte le.
Felvázolta, hogy a második negyedévben a Baross Gábor hitelprogram nagymértékben támogatta a hitelezést, nagyjából fél év alatt, tehát a nyári hónapokat is beleszámolva, a szerződéskötések értéke elérte a 750 milliárd forintot.
Közölte, hogy a kkv-k mintegy 500 milliárd forint összegben vettek fel hiteleket április-júniusban, ami, bázishatások miatt is, 30 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest, negyedéves alapon viszont 34 százalékos élénkülés következett be.
Folytatódott a tendencia, miszerint a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkül, a hosszú lejáratúak iránti pedig csökken
– jelezte. A hitelezési vezetőkkel folytatott interjúk alapján részletezte: sok vállalkozásnál elhalasztják az új beruházásokat, ami általános gazdasági bizonytalanságot tükröz; a pénzintézetek a piaci részesedés növelése helyett inkább a portfóliójuk minőségének javulására fektetik a hangsúlyt.
A háztartási hitelezésről szólva elmondta, hogy az állomány 98 milliárd forinttal bővült a második negyedévben, ami érdemben elmarad a tavaly tavaszi-nyári hónapok értékeitől. Az éves növekedési ütem tovább mérséklődött és júniusra alig haladta meg a 3 százalékot.
A régiós országokban és az eurózónában is a háztartási hitelállomány növekedési dinamikája lassult
– világított rá. Hozzátette, hogy a GDP-hez viszonyított hitelarány ugyanakkor – akárcsak a vállalati szegmensben – a lakossági hitelezésnél alacsonyabb nemzetközi összehasonlításban, így van még tér a hitelezés bővülésére.
A főosztályvezető elmondta, hogy a hitelkihelyezések volumene – a támogatott programok kifutása miatt is – visszaesett a lakáscélú hiteleknél 67 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest; a családi otthonteremtési kihelyezések is 64 százalékkal csökkentek. A babaváró terméknél 52 százalékos, a személyi hiteleknél 10 százalékos zsugorodás volt megfigyelhető, míg a szabad felhasználású termékek 63 százalékkal bővültek.
Kiemelte, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 40 millió forint feletti összegek súlya több mint 40 százalékra nőtt a korábbi években tapasztalt 17 százalékhoz képest. Jövedelemben is látható volt egy felfelé eltolódás, tehát a vagyonosabb háztartások szerepe nőtt, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a felvett hitelekből sokan kedvező kamatozású állampapírokat vettek, egészítette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakáshitelek kamatai év eleje óta 8,8 százalékon stagnálnak, az ügyfél által fizetendő kamat mértéke 7,7 százalék volt a második negyedév végén.
A lakáscélú hitelkereslet a második félévben a megkérdezett bankok 69 százaléka szerint élénkülni fog
– vetítette előre Dancsik Bálint a sajtótájékoztatón.
