Az amerikai gyökerű Lear beszállítócég 1992 óta van jelen a magyar járműiparban, és egyebek közt elektromos kábelelosztó egységek (kábelkorbács) gyártásával foglalkozik.
Értesülésünk kapcsán megkerestük Kozma Zsoltot, a Lear Munkavállalók Szakszervezetének elnökét, aki elmondta: szerdán a cég egy több mint 800 fős csoportos létszámleépítést jelentett be, ami gyakorlatilag a gödöllői kábelkorbácsgyár becsukását jelenti. A gyárbezárás oka, hogy a társaság valószínűleg úgy ítélte meg, hogy Magyarországon már túl magas munkaerő-költséggel jár a termelés. A kábelkorbácsgyártás alacsony hozzáadott értéktartalmú, nagy élőmunka igényű technológiát igényel, amelyet nem lehet robotizálni. Az ágazat leépülését már az elmúlt években is megtapasztalták az érdekképviseletnél: a vállalat éppen öt évvel ezelőtt záratta be 500 fős gyöngyösi kábelkorbács-üzemét, és a gödöllői egységnél is több száz fős leépítések voltak.
Az anyavállalat folyamatosan olyan országokban – például Szerbiában Marokkóban és Tunéziában – nyitott üzemeket, ahol érdemben alacsonyabb bérköltségen tudja ezeket a munkafolyamatokat végeztetni, s a társaság csoportosan helyezte át egyes termékek gyártását Magyarországról ezekre a telephelyekre. Eddig azonban úgy alakult, hogy a megszüntetett munkafolyamatok helyére rendre hoztak egy másikat, most azonban már nem érkezik újabb gyártás hazánkba, mert a szegényebb országokban olcsóbban és jóval nyereségesebben tud a Lear termelni – részletezte Kozma Zsolt.
A dolgozókat lesújtotta a hír
A szakszervezethez eljutott információk alapján a gödöllői üzem nem kapott kormányzati támogatást, és létszámtartási kötelezettsége sincsen. A gyár munkatársai szomorú, de nyugodt légkörben vették tudomásul munkahelyük megszüntetését, az elnök ismeretei szerint a dolgozók közel kétharmada több mint két évtizede állt a gyár alkalmazásában, sokan közülük pár évvel a nyugdíj előtt vannak, így számukra nem könnyű a mostani helyzetet feldolgozni.
A cég várhatóan – betartva a munkaügyi kapcsolatok követelményeit – a jogszabályi előírások szerint fogja megkezdeni a konzultációt, az egyeztetésekbe pedig a szakszervezet is aktívan be fog kapcsolódni. Ezeken az üzemi tanáccsal zajló egyeztetéseken került majd napirendre a leépítés ütemezése, az érintettek pontos száma, továbbá a leépítéssel kapcsolatos javadalmazási csomag is. A munkáltató tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy igyekszik munkaerőpiaci programokban is részt venni, hogy az elbocsátott dolgozók minél hamarabb elhelyezkedjenek. A munkavállalók összesen három megyéből járnak be dolgozni, azonban várhatóan nem mindenki akar majd a jövőben is sokat ingázni, így a helyi munkaügyi központokkal kell majd felvenniük a kapcsolatot.
A Lear Corporation Hungary Kft. 276,2 milliárd forintos árbevétellel zárta az évet, amely közel 19 százalékos növekedést tükrözött 2021-hez képest, miközben közel 6,3 milliárdos adózott nyereséget termelt, amely 24 százalékos visszaesést jelentett. A cég a gödöllői egységen felül Győrben egy autóülésgyártó üzemet is működtet, amely az Audi Hungaria Zrt. beszállítója. Az érdekképviseleti elnök szerint a győri gyárban nem lesz létszámleépítés, mert az az üzem teljesen más üzletprofilban érdekelt, az ottani üzletvitel stabil, hosszú távon kiszámíthatóbb. Az autóülésgyár két kilométerre található az Audi-egységtől, termékei pedig just-in-time rendszerben kerülnek a kocsikba, 2 órányi a beszállítási időn belül. Eközben a kábelkorbácsoknál általában 5-6 napra elegendő pufferkészletet tartanak fent a gyártók, esetükben a beszállítónak nem kell közel lenni az autógyárhoz, így az telephelyeit távoli országokba is áthelyezheti.
Kozma szerint a kábelkorbács-ágazat más magyarországi járműipari cégeknél is fokozatosan leépül. A járműgyártás nem csak Magyarországon, de világpiaci szinten is recesszióban van: iparági előrejelzések szerint idén, a tavalyihoz képest 15 százalékkal kevesebb belső égésű motorral működő autó készül majd el. Az autópiac volumencsökkenése ugyanakkor nem függ össze a gödöllői gyárbezárással, mivel ez az üzem olyan termékeket gyárt, amelyekre van vevői igény, csak épp immár nem itt akarják gyártani ezeket, hanem olyan országokban, ahol nagyobb hasznot hoznak. E munkafolyamatok tekintetében pedig már Románia és Ukrajna sem elég olcsó.
