A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétette adatai szerint közel 88 440 milliárd forint pénzügyi megtakarítás volt a háztartások birtokában az idei első félév végén – írta az Azénpénzem.hu. Le is osztották, hogy ezek szerint átlagosan mintegy 21,6 millió forint jutott egy családra. Ám a hitelekkel korrigálva már 18 millió forintra olvad az összeg. A részletek alapján azonban az átlagmagyar valószínűleg ennél sokkal kevesebbel büszkélkedhet.
A háztartások pénzügyi vagyonában táblázatuk szerint szerepel a készpénz és bankbetét (22,8%), az állampapír (13,1%), az egyéb értékpapír (1%), az üzletrész, részvény (45,8%), a befektetési jegy (9,2%), és a nyugdíj, biztosítás (6,2%).
Ami az átlagot illeti, megállapítják, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások szinte egyáltalán nem rendelkeznek üzleti részesedéssel, míg a két legfelső szegmensbe tartozó magas jövedelmű réteg vagyonának mintegy negyedét ezek teszik ki. Illetve, hogy a bonyolultabb pénzügyi termékeknek számító befektetési jegyek, részvények birtoklásának aránya szintén a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó, nagyobb nettó vagyonnal rendelkező háztartások körében jellemzőbb. Befektetéssel eleve csak a háztartások mintegy ötöde rendelkezik.
A jegybank tájékoztatása szerint a háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben kiemelkedően nőttek a hosszú lejáratú hazai állampapírok, a befektetési jegyek és a megszavazott, de még ki nem fizetett osztalékok miatti egyéb követelések. Jelentős volt még a hitelintézeti és a külföldi értékpapírok vétele és a nyújtott tulajdonosi hitelek.
A részletes táblák alapján a legnagyobb tétel az idei második negyedévben az egyéb követelések soron volt. Itt a megugrás közel 840 milliárd forintot tett ki, ami az összes tranzakció 42 százaléka. Az MNB tájékoztatása szerint ebben az uniós transzferekhez kapcsolódó rész játszott igen nagy szerepet, csak feltehetőleg nem a családok szintjén.
Ezért is írhatta a szakportál, hogy az „átlagmagyarra” nézve elég lelombozó lehet a kép.
