Az idei második negyedévében a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1553 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban visszafogottabb mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 második negyedévéhez képest 11 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is felfelé lóg ki ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.
júniusban ugyanis a KSH továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra – hangsúlyozta a kutatást kommentálva a munkaerőkölcsönző cég szolgáltatási igazgatója, Hamrák Viktor. Szerint most azonban ebből a szempontból fordulóponthoz érkeztünk. Bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.
Az év elején még számos cégnél volt tetten érhető, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő megtartása érdekében szinte minden vállalat lépett ezen a téren. A reálbérek korábbi szintjének fokozatos eléréséhez viszont további lépésekre van szükség az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos béremelésnek a kigazdálkodása azonban már igen sok munkáltatónak okoz komoly fejtörést.
A kutatást végző cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezető béradatait is megvizsgálta.
A szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az infláció mértékétől – értékelt a kutatást végző cég ügyvezető partnere, Hajnal Péter. Ebben a körben szerinte fokozottan igaz, hogy a munkáltatók nem képesek kompenzálni a pénzromlás negatív hatásait. Különösen ahol munkaerőhiány tapasztalható, ott nőtt meg a vizsgált időszakban azok száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5 százalékra nőtt a kilépési forgalom.
