Az építési betontermékeket gyártó Xella Magyarország Építőanyagipari Kft. azért indított pert – az akkor még – Innovációs és Technológiai Minisztérium ellen, mert megtiltották a számára, hogy megvásárolja kavics-, homok- és agyagbányát üzemeltető Janes és Társa Kft-t.
A Xella Kft. „vétke” annyi volt, hogy külföldi tulajdonú: egy német társaság tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság, ez utóbbi pedig közvetetten egy legfelső szintű anyavállalat tulajdonában áll, amelynek székhelye Bermudán található – olvasható a portálon.
A magyar kormány még 2020-ban, a koronavírus-járvány idején hozott egy kormányrendeletet arról, hogy a belgazdaságért felelős miniszter – akkoriban Palkovics László – engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldiek stratégiai jelentőségű vállalatokban tulajdont szerezhessenek. A miniszter azzal érvelt, hogy amennyiben a bánya egy Bermudán bejegyzett társaság tulajdonába kerül, az hosszabb távon kockázatot jelent az építőipari ágazat olyan nyersanyagokkal történő ellátásának biztonsága szempontjából, mint például a kavics, a homok és az agyag, különösen abban a régióban, amelyben e társaság székhellyel rendelkezik.
A per a Fővárosi Törvényszéken landolt, ahol a bíró előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz fordult iránymutatásért.
Csütörtökön meghozott ítéletében az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy nem, a kérdést az ítélet szerint kizárólag a letelepedés szabadságára tekintettel kell vizsgálni. A döntés alapján a bíróság úgy látja, hogy a Palkovics által alkalmazott átvilágítási mechanizmus nyilvánvalóan és különösen súlyosan korlátozza a letelepedés szabadságát. Ez pedig nem igazolható azzal a céllal sem, hogy az építőipari ágazatban – különösen helyi szinten – biztosított legyen a bizonyos alapvető nyersanyagokkal, vagyis a kaviccsal, a homokkal és az agyaggal történő ellátás biztonsága.
A bírósági ítélet azért is fontos, mert az Európai Bizottság által májusban kiadott magyarországi országjelentés is felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar állam bizonyos ágazatokban aktívan befolyásolja a piaci szerkezetet.
