Gazdaság

Nyugdíj: ennyi változás lesz a státusztörvény miatt

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény – közismert nevén státusztörvény – tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Az Adó.hu portálon összehasonlították a közalkalmazotti jogviszonyból és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

Az új státusztörvény egyik leglényegesebb pontja, hogy a szabályozás szerint a pedagógusok a jövőben elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat, ezzel le kell mondaniuk számos ezzel járó jogosultságról is is. A rendelkezések alapján a jövőben úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban fogják alkalmazni őket.

Nyugdíj szempontból mindkét jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni. Hasonló módon nem történik változás a Nők 40-nel történő nyugdíjba vonulás esetében sem.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti szabályrendszere jelentősen eltér a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályrendszerétől, annál sokkal kötöttebb – hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.

Ugyanez mondható el a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (a továbbiakban: T.) szabályrendszeréről is.

A Kjt. bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel, lemondással, felmentéssel, a státusztörvény ugyanígy rendelkezik.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódó jogviszony megszüntetés szempontjából fenti három jogviszony megszüntetési mód vehető számításba.

A jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

A hatályos szabályok szerint szerint közös megegyezéssel megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony, ugyanez a  rendelkezés vonatkozik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésére nézve is.

A közös megegyezés mindkét esetben érvényesülhet, a felek bármilyen időpontra, akár azonnalra is, meghatározhatják a jogviszony megszűnésének napját.

Ebben az esetben azonban természetesen felmentési idő és végkielégítés sincs, de ha fontos, hogy már a nyugdíjkorhatár elérésekor befejezhesse a munkát a pedagógus, ez a megoldás is választható.

A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek a legtöbb esetben felmentéssel szeretnék megszüntetni jogviszonyukat nyugdíjba vonuláskor.

Eltérő szabállyal találkozunk azonban a Kjt-ben a felmentés kérdésénél a nyugdíjkorhatár betöltéséhez, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételéhez kapcsolódóan.

Nem változik ez a helyzet a T. szabályozásában sem.

Korhatár betöltéséhez kötődő nyugdíjba vonulás

A közalkalmazotti jogviszonynál – eltérően az Mt. által szabályozott területtől – a nyugdíjjogosultság, illetve a nyugdíjban részesülés nevesített felmentési ok.

A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

A T. szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül.

Nyugdíjasnak minősül mindkét jogviszony vonatkozásában az érintett, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Eltérés a két jogviszony esetében az, hogy a T. a Kjt-től eltérően nem határozza meg a nyugdíjasnak minősülés időpontját. A gyakorlatban azonban ez nem jelent nagy különbséget, mert az érintett személy legkorábban a korhatár betöltésétől tekinthető nyugdíj jogosultnak. A Kjt. szerint ez az időpont már a felmentés közlésekor is betöltésre kerülhet, nem csak később, a felmentési idő kezdetekor.

A felmentési idő

A felmentési idő mindkét jogszabály szerint legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg.

E két időpont között a felmentési idő hossza a jogviszonyban töltött időszak hosszától függ. A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal. A hatvan napos felmentési idő a jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot.

A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

Ugyanígy rendelkezik a T. is.

Mikor kezdődik a felmentési idő?

Nagyon lényeges dolog, hogy a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó felmentéssel történő megszüntetése esetében a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján kívánja meg a Kjt. a nyugdíjasnak minősülést, azaz a nyugdíjkorhatár betöltését.

Bár van egy kis eltérés ettől a T. rendelkezéseinél, de a végeredmény ugyanaz lesz, mindkét esetben bár a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, megtörtént a nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges szolgálati idő is megszerzésre került, a nyugdíjba vonulás mégis halasztódik egy kicsit, mert az csak a felmentési idő leteltekor következik be.

További részletek az Adó.hu-n.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik