Az Orbán-kormánynak a fixa ideája a következő évi költségvetések július eleji elfogadása: a tervezés már márciusban elkezdődik és emiatt a még hatályba sem lépett költségvetés sok esetben már decemberre elavul – olvasható a Népszava cikkében.
Ez fenyegeti a múlt héten a fideszes többség által elfogadott – de még ki nem hirdetett – 2024-es költségvetést is. Még az zárószavazás előtti napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta a költségvetési jelentését, amely 2024-es büdzsét vette górcső alá. A jegybank összegzése szerint mintegy 400 milliárd forintos – a GDP fél százalékára rúgó – lyuk tátong a jövő évi költségvetésen.
A MNB elemzői szerint mintegy 605 milliárd forinttal tervezete túl a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium a várható adóbevételeket, ugyanakkor találtak 200 milliárd forintnyi tartalékot a kiadások között.
Ez az összeg nagyságrendileg a 2024-es GDP fél százalékának, a teljes sporttámogatási büdzsének, illetve az állami közoktatásra fordított éves kiadás kétharmadának felel meg.
Az elemzők számítása szerint 2024-ben a bevételek a fogyasztási és munkát terhelő adók idei alacsonyabb bázisa miatt nem teljesülhetnek az előirányzatnak megfelelő mértékben. A 600 milliárd forintos adóbevétel kiesés túlnyomó többsége a fogyasztási típusú adóknál jelentkezik: az áfából, illetve jövedéki adóból 515 milliárd forint lesz az elmaradás. Ezen felül személyi jövedelemadónál 57 milliárdos, a tb-alapok bevételeinél további 141 milliárdos lyukat látnak. Ezzel szemben a cégek befizetései a tervezetett 104 milliárddal haladhatják meg – így jön ki a bevételi oldalon a 600 milliárdos hiány.
A kiadási oldalon ezzel szemben nettó 200 milliárd forintos megtakarítást tartanak elérhetőnek az MNB elemzői a parlament által elfogadott költségvetési tervhez képest. A rezsivédelmi alap kiadásai az elemzők szerint akár 239 milliárd forinttal is alacsonyabb lesznek, de még így is 1122 milliárd megy energiatámogatásra, amit az alacsonyabb energiaárakkal magyaráznak. Még mintegy 150 milliárd forintos megtakarítással számol a jegybank az uniós kiadások soron, viszont a költségvetési szervek saját kiadásai 158, az államadóssággal kapcsolatos kiadások 56 milliárddal lehetnek magasabbak a tervezettnél – írja a Népszava.
