Gazdaság

Vége a potyautazásnak a nyugdíjpénztárakban

Megkapták az önkéntes nyugdíjpénztárak, amit régóta kértek: a rossz hozamú évek után is levonhatnak utólag működési díjat a nem fizető tagságtól. Az idei év azonban szerencsére eddig kiválóan alakul, sok portfólió már most két számjegyű pluszban áll – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Most már hivatalos: megkapják a régóta várt mentőövet a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak – számolt be a Bank360. A jövőben a nem fizető tagok számláiról akkor is levonhatják majd utólag a minimális tagdíjból elvonható összeget, ha nincs pozitív hozam. Az erről szóló jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben.

A pénztárak örülnek ennek az intézkedésnek, bár kissé elkésett vele a jogalkotó. A 2022-es fekete évben ugyanis a portfóliók többségénél nem volt hozam, miközben a tagok 52,4 százaléka nem fizet tagdíjat, így a rájuk eső költségeket a fizető tagok viselték. Ez az arány az elmúlt két válságos évben nőtt, 2019-ben, és 2020-ban még 50 százalék alatt volt. Az idén eddig úgy tűnik, minden esélyük megvan a pénztáraknak a szép hozamokra, a tavalyi év után viszont nem érvényesíthetik ezekből a levonást.

Ha viszont a jövőben ismét rosszak lesznek a hozamok, segíthet rajtuk az intézkedés. Tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint mindössze 149 millió forintot vont le az önkéntes nyugdíjpénztári szektor a nem fizető tagoktól, holott ez az összeg jellemzően milliárdos nagyságrendű egy átlagos esztendőben. Az idei első negyedévben viszont már jól alakultak a hozamok, így a kasszák 392 millió forintot szedtek be ezen a címe.

Minden portfólió erős pluszban áll

A második negyedév pedig az eddigi eredmények alapján szintén biztatóan fest. Az elmúlt öt és fél hónapban az árfolyamok emelkedtek, nincs olyan pénztári alap az MNB honlapján lévő árfolyamadatok szerint, amelyik mínuszban lenne az idén. Nem minden önkéntes nyugdíjpénztár közöl napi szinten árfolyamadatokat, de a nagyobb intézmények, amelyeknek a legnagyobb a tagsága, publikálják ezeket.

Már az első negyedévben is majdnem 37 milliárd forint volt a portfóliók eredménye, a második negyedév eddigi részében pedig hasítanak az alapok, nem ritka az év elejétől számított két számjegyű hozam sem. A klasszikus portfóliók árfolyamát az állampapírok piacán bekövetkezett hozamcsökkenés jellemzően 8-10 százalékos pluszba repítette. A kiegyensúlyozott alapok – ezekben van a legtöbb megtakarítás – szintén hasonló mértékben emelkedtek – írja a Bank360.hu.

A részvénypiacok is emelkednek, ezért a növekedési portfóliók, dinamikus, részvényeket nagy arányban tartó nyugdíjalapok is jól állnak, ha nem is értek el eddig akkora hozamot még, mint az állampapírokat magas arányban tartók. 4-6 százalék körüli hozamot a többségük már elért az idén, de az Aegon növekedési portfóliója például 10,5 százalékot szedett magára.

Mikorra heverhetik ki a nyugdíjpénztárak a veszteséget?

A Bank360.hu szakértői szerint még évekbe tellhet, amíg a nyugdíjpénztárak ledolgozzák a tavalyi veszteségeiket. A 2008-as válság után ehhez öt év kellett, a covidot viszont már egy év alatt kiheverték. Mivel a nyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távú befektetés, igazából az a fontos, hogy évtizedes távlatban képesek-e reálhozamot adni a pénztárak tagjaiknak. Eddig erre képesek voltak, most azonban több olyan gazdasági tényező is van (magas infláció, ukrán-orosz háború), ami bizonytalanná teszi az elkövetkező időszakban elérhető hozamokat.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az állampapír-portfólióknál nagy a virtuális veszteség, ami abból adódik, hogy az eszközöket az aktuális értéken kell nyilvántartani, ami azt mutatja, mennyiért lehetne ezeket a még alacsonyabb kamatozású kötvényeket eladni. Ha azonban az államkötvényeket a lejárat végéig tartják, akkor ezt a veszteséget nem szenvedik el. Ez a virtuális veszteség azonban jó esetben, az állampapírhozamok csökkenésével együtt mérséklődik majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik