A várakozásoknak megfelelően lépett a júniusi kamatdöntő ülésén is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A délután 2-kor megjelent alapvető kamatkondíciók alapján az alapkamat továbbra is 13 százalékos maradt, a kamatfolyosó viszont kissé szűkebb lett, az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 12,5 százalékos, Az alapkamat már tavaly szeptember óta 13 százalékos, ezen azóta nem módosított az MNB. Tavaly októberben viszont a forint összeomlását látva bevezetett egy egynapos betéti tendert 18 százalékos kamattal. Ezt az irányadó kamatot a monetáris tanács a múlt havi kamatdöntő ülésen kezdte csökkenteni, miután úgy látták, az infláció tetőzése megtörtént, és mostantól mérséklődik az üteme. A májusi inflációs adat is kedvezően alakult, 21,5 százalékos lett, így várható volt, hogy a jegybank tovább vágja az irányadónak számító egynapos betéti tender kamatát.
Ez be is következett: az egynapos betéti tender kamata 17-ről 16 százalékra csökken.
Megfontoltan folytatja a jegybank a kamatok normalizálását
– mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésen utalva arra, hogy fokozatosan egy szintre kerül az egynapos betéti tender jelenleg 16 százalékos kamata a 13 százalékos alapkamattal. Az infláció érezhetően mérséklődni kezdett, és az év végére jó eséllyel érezhetően 10 százalék alá csökkenhet az áremelkedés üteme az alelnök szerint. Kijelentette azt is, hogy érdemi gazdasági növekedés csak az infláció jelentős csökkenésével várható az idei év közepétől.
Magyarországon a régiós átlagnál gyorsabban nőtt az infláció 2022 eleje óta. A rövidebb távú, háromhavi átárazások már a régió átlagával egy szinten voltak, ez azt jelenti, hogy egyre közelebb kerülnek a magyar inflációs adatok a régiós átlaghoz. Az MNB májushoz hasonlóan a következő hónapokban is mérsékelt átárazásokat vár, sőt: sok termék ára a fogyasztói kosárban csökkenhet. Az iparcikkek, feldolgozott élelmiszerek, üzemanyag esetében figyelhető meg főleg az árak mérséklődése.
A mezőgazdaság idei kilátásai kedvezőek, ez is jó hatással lehet az élelmiszerek árára. A vállalkozások egyre kevésbé képesek átárazni a termékeiket, szolgáltatásaikat, ez is segíti a dezinflációt. A jegybank prognózisa szerint érdemben 10 százalék alatt lesz decemberben az infláció, „nem cipőkanállal fog beférni” az egyszámjegyű tartományba – fogalmazott Virág Barnabás. A 2–4 százalék közötti célsávot viszont csak 2025-re éri el Magyarország.
Az MNB inflációs prognózisa 2023-ra 16,5–18,5 százalék. Ennek felső széle egy százalékkal alacsonyabb az eddiginél, az alsó széle viszont 1,5 százalékkal magasabb. (A kormány továbbra is 15 százalékos átlagos inflációt vár 2023-ra.) 2024-re a jegybank 3,5–5,5 százalékos inflációt prognosztizál, ami 0,5 százalékkal magasabb az eddiginél. Ezt a kormány adóintézkedéseivel magyarázza az MNB. 2025-re viszont már csak 2,5–3,5 százalékos inflációt vár.
A belső kereslet a kiskereskedelemben és az építőiparban az első negyedévben érezhetően szűkült. A második negyedéves GDP még negatív lehet, de az év egészében már pozitív, 0–1,5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a jegybank, a növekedés motorja az export lesz, a belső kereslet ugyanis visszafogott lesz, amíg a reálbérek növekedése és a hitelpiac élénkülése be nem következik. A folyó fizetési mérleg is kedvezően alakul a jegybank megítélése szerint. A legnagyobb kockázatot a háború jelenti – közölte az alelnök.
A forint árfolyama pozitívan reagált a jegybanki döntésre, bár az új kamatkondíciók nem okoztak meglepetést.
A jegybanki döntés a hitel- és a betéti kamatokra is hatással lesz. A magyar hitelintézetek a privátbanki és vállalati ügyfelek számára több ezer milliárd forintot kötnek le a magas kamatú jegybanki betétben, ezek a kiemelt ügyfelek mostantól kezdve kisebb kamatot kapnak. A privátbanki ügyfelek lassan elgondolkozhatnak azon is, hogy átcsoportosítsák a megtakarításukat állampapírba.
A lakossági állampapírok ugyanis versenyképessé válnak a jegybanki betéttel. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) aktuálisan 15,9 százalékos hozama alig marad el a 16 százalékos jegybanki betét kamatától, ráadásul ez utóbbiból júliustól 13 százalékos szociális hozzájárulást is levonhatnak majd, de már most is 15 százalékos kamatadó terheli, míg az állampapír hozama után egyiket sem kell fizetni.
A Bank360.hu értékelése szerint a hitelkamatokra is hatással lehet a kamatdöntés. A vállalati hitelek többségénél a kamat a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz igazodik, amelynek a mértéke a futamidőtől függően 50–70 bázisponttal csökkent az előző, 100 bázispontos kamatdöntés óta. Szintén a BUBOR-hoz igazodik a legtöbb kamatstopos lakossági lakáshitel is. Ezeket a kamatsapka megvédte eddig a drasztikus kamatemelkedéstől, és úgy tűnik, az intézkedést nem is vezeti ki a magyar kormány addig, amíg nem csökkennek a referenciakamatok olyan szintre, ami az adósok többségének már nem fáj. Jelenleg az év végéig tart a kamatstop.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kamatstop kapcsán korábban arról beszélt, addig marad fenn a védőháló, amíg 10 százalék alá nem süllyed az alapkamat. A jelenlegi 13 százalékos ráta csökkentéséről azonban egyelőre még nincs szó, az irányadó egynapos betéti kamat és az alapkamat, ha a mostani ütemben folyik az előbbi csökkentése, várhatóan a szeptemberi kamatdöntő ülésen kerül majd azonos szintre, addig az alapkamathoz aligha nyúl hozzá a monetáris tanács.
