Gazdaság

Árháborút ígér az új hulladékrendszer, lesújthat a hatóság egyes élelmiszergyártókra

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Versenyjogi szempontból jogsértőnek minősülhet a gyártó, illetve külföldi előállítás esetén a forgalmazó cégek által fizetendő hulladék-újrahasznosítási díjak összehangolt továbbhárítása a vevőkre. Az áremelések helyett a nemzeti versenyhatóság a csomagolások fenntarthatóbbá tételét javasolja a cégek számára, amely a nemrég lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatai alapján hozzájárulhat költségeik csökkentéséhez, így az élelmiszerárak mérséklődéséhez – olvasható a GVH közleményében.

Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására, uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) célja, hogy a terhelés kiváltói – a gyártók vagy külföldi előállítás esetén a forgalmazók – megfizessék a hulladék-koncesszor felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét. Lényeges azonban, hogy a díjtételt a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként” határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként. Amennyiben a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Hasonló jogsértésért bírságolta meg a hatóság 2019-ben a legnagyobb hazai elemgyártókat, amiért a szektorban 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve hárították át a vevőikre. A kartellért a hatóság jogerősen több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.

A gyártók szerint a magyar rendszer lesz a legdrágább

A versenyhatóság azt követően reagált a témában, hogy lapunk megírta: a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az igen magas EPR-díjak 100–125 milliárdos drágulást hozhatnak az élelmiszereknél. Szerintük uniós szinten az egyik legdrágább hulladékdíj-rendszer lesz a magyar, amelyet a koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt. tart majd fent.

 

Ennek fő oka, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a díjak nem reflektálnának arra, hogy egy csomagolás hulladékká válásakor milyen hatékonyan gyűjthető szelektíven, milyen jól lehet újrahasznosítani. Nem ösztönzik alacsonyabb díjtételekkel azokat a csomagolóanyag-fejlesztéseket és -változtatásokat, amelyek jobban illeszkednek a hulladékgazdálkodási rendszerekbe, illetve azon (csomagoló)anyagok használatát, amelyeket könnyebben lehet újrahasznosítani. A sem fog megvalósulni július 1-jétől, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert finanszírozó gyártókat bevonják a díjtételek kialakításába, a rendszer üzemeltetésébe, az adódó indokolt költségek auditálásába. A rendszer átláthatatlan, ugyanakkor a csomagolásoknál és használt anyagoknál akár az eddig fizetett termékdíj közel tízszerese is lehet a júliustól fizetendő EPR.

A versenyjog megsértése helyett a GVH ismételten felhívja a figyelmet az élelmiszer-csomagolások fenntarthatóságával kapcsolatos megállapításaira, amelyeket a tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek piacain lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatok esetében tett. A két vizsgálatban a GVH szakértői egyaránt azt állapították meg, hogy az élelmiszer-piacokon a fenntartható csomagolás ösztönzése mérsékelni tudná a gyártók költségeit, így hozzájárulhatna a fogyasztói árak csökkenéséhez is. A javaslatok összhangban vannak az újonnan bevezetett díjtétel szabályozási koncepciójával is, amelyben az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható (például papír, üveg vagy textil) csomagolások kilogrammonkénti, kiterjesztett gyártói felelősségi díja is jóval alacsonyabb, mint például a műanyagoké – ezáltal motiválva a gyártókat a környezetbarát csomagolási megoldásokra.

A nemzeti versenyhatóság a figyelmeztetésével párhuzamosan jelzi: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kapcsán szorosan figyelemmel követi majd a gyártói magatartásokat, szükség esetén pedig beavatkozik a piaci verseny tisztasága és a fogyasztók érdekében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik