A vállalásokat teljesítettük, a jogszabályok megszülettek, már semmilyen objektív akadálya nincs annak, hogy az uniós pénzek – így a pedagógusoknak szánt béremeléshez szükséges források is – megérkezzenek Brüsszelből
ezzel reagáltak a portálnak a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium részéről a pedagógus életpálya törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseinkre, és hogy mikor egyeztet a kormány az Európai Bizottsággal a státusztörvényről.
Kedden ugyanakkor folytatódik a diákok tiltakozása, délutánra az Egységes Diákfront szervez több napos virrasztást a Sándor-palotához közel, a Siklónál – mert a teret ásatási területté minősítették. A demonstrálók azt szeretnék elérni, hogy a köztársasági elnök ne írja majd alá a státusztörvényt, ha azt a parlament elfogadja. A Tanítanék Mozgalom pedig országos demonstrációt szervez csütörtökre.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár egyértelművé tette, hogy még a tavaszi ülésszakban benyújtják a parlamentnek a státusztörvényt, de azt mondta, hogy “még egy körben” egyeztetnek a törvényjavaslatról az Európai Bizottsággal is. Azt egyelőre nem tudni, hogy Brüsszel milyen erejű észrevételeket tett vagy támaszt Pintér Sándorék felé, mindenesetre a kormány ragaszkodik az EU-s társfinanszírozáshoz, ami a pedagógus-béremelést illeti: a belügyi államtitkár azt nyilatkozta áprilisban, hogy egy “800 milliárdos konstrukcióról beszélünk”, magyar költségvetési forrás pedig a pedagógus béremelésre 5600 milliárd lesz. Ha például az EU-s pénzek az év tizedik hónapjában érkeznek csak meg, a pedagógusok a tíz hónap különbözetét is megkapják és az emelt bért is”.
Azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már az EU-s források segítségével tervezett béremelés bejelentésekor világossá tette, hogy ennél magasabb emelésre is készül a kormány: a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a pedagógusok a diplomás átlagbér 90 százalékát kapják meg.
Brüsszelből minden másként látszik
Eközben a politico által kiszivárogtatott hírek szerint az Európai Parlamentben már készül egy állásfoglalás, hogy a jogállamisági aggályok miatt nem tartják elfogadhatónak, ha az Orbán Viktor vezette kormány venné át az EU-tagállamok képviseletét. A legnagyobb frakciók támogatják az indítványt és már az uniós ügyekért felelős miniszterek is tárgyalják a budapesti kabinet elleni fellépést.
Az Európai Parlament főbb pártjai által támogatott állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország hitelességét a feladat ellátásában,
Május 25-én Johannes Hahn uniós költségvetési biztos beszámolójából kiderült: nincs határideje az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelyek szerinte nem állnak jól. Emiatt akár 2024 nyarára tolódhat a magyar uniós források lehívásának ideje, főként a helyreállítási forrás esetében lehetnek problémák.
