Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest – írja a Portfolio.hu az Magyar Nemzeti Bank friss Pénzügyi stabilitási jelentésére hivatkozva. Nem volt azonban ez mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna.
Hazánkban a magasabb kamatok jellemzően csak a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek, míg az ügyfelek többsége továbbra is 0 százalék körüli kamatszinttel találkozik a lekötött betétek esetén is
– állapította meg az MNB.
2021 júniusa és 2023 februárja között a háromhavi budapesti bankközi kamat (BUBOR) szintje 15,2 százalékkal emelkedett, a lakossági és vállalati betétállományra fizetett átlagos kamatláb növekedése azonban alig haladta meg a 3,6 százalékpontot.
Az MNB öt környező országot vizsgált a téma szempontjából. A vállalatok kapcsán megállapították, hogy 2023 februárig Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a 3 hónapos bankközi kamatok emelkedése nagyságrendileg 0,7 – 0,85 százalékpont híján megjelent a vállalatok fennálló lekötött betéti állományának kamatváltozásában is. Magyarországon ez a különbség 1,5 százalékpont, tehát már a vállalatok esetében is volt némi lemaradásunk, a háztartások esetében azonban még nagyobb.
A lekötött betétek esetében a háztartási szegmens átlagos kamatszintje mind az öt országban kisebb mértékben nőtt, és alacsonyabb szinten van, mint a vállalati betétállományoké. Ennek számos oka lehet a jegybank szerint, például:
- a vállalatok nagyobb összegű lekötéseiből következő nagyobb alkuereje,
- a mélyebb pénzügyi tájékozottságuk és
- az alternatív befektetések jobb ismerete, valamint
- a bankváltás vélt vagy valós költsége az ügyfél számára.
A háztartási betétek teljes állománya az MNB szerint csökkent, 2022 szeptembere és 2023 februárja között, tranzakciós alapon 608 milliárd forinttal. E csökkenés egyrészt a megtakarítások részleges felhasználását tükrözi, másrészt a megtakarítások átcsoportosításának következménye. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy ugyanebben az időszakban mintegy 1850 milliárd forinttal nőtt a háztartások által tulajdonolt állampapírok és befektetési jegyek állománya.
